Ebben az évben befejeződik a Szépművészeti Múzeum épületének rekonstrukciója, és 2018-ban már a látogatók is birtokba vehetik a megújult, korszerű épületet és az új koncepció alapján létrehozott állandó kiállításokat.

Az összesen három évig tartó, a Liget Budapest Projekt keretében zajló rekonstrukció során megújul a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, azóta csak felületes felújításon átesett és raktárként használt impozáns Román Csarnok, korszerűsítik a múzeum elavult fűtőrendszerét, klimatizálják a kiállítótermek egy részét, felújítják a csarnok feletti tetőszerkezetet, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket, valamint korszerű raktárhelyiségeket is kialakítanak a múzeumban.

A múzeum átfogó felújítása 14.000 négyzetmétert érint, ami a múzeum alapterületének mintegy negyven százaléka. A rekonstrukció érinti többek között a reneszánsz stílusú Michelangelo termet is, amely az elmúlt évtizedekben átalakítva, a látogatóktól elzárva, irodaként funkcionált. A felújításnak köszönhetően a Román Csarnokkal együtt csaknem 2000 négyzetméterrel nőnek a múzeum kiállítóterei és a műtárgyraktáraknak is csaknem félezer négyzetméterrel több hely jut majd a megújult épületben. A felújítás során egy új, térszint alatti korszerű éttermet és kávézót is kialakítanak.

Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum épülete már több részleges rekonstrukción átesett – legutóbb 2008-ban újult meg a múzeum homlokzata -, de a nyugati, úgynevezett Román szárny felújítása és az épületgépészet átfogó fejlesztése évtizedek óta váratott magára.

A munkálatok középpontjában álló, a múzeum leggazdagabban dekorált, román kori templombelsőt mintázó Román Csarnokát 70 éve nem láthatta a nagyközönség. A felújításig raktárként funkcionáló, csaknem 900 négyzetméteres teremben a Régi Képtár festményeinek egy része mellett itt tárolták a gyűjteményben őrzött gipszmásolatokat is.

A felújítás megoldja az évtizedek óta hányattatott sorsú gipszmásolatok sorsát is, nagy részük a komáromi Csillagerődbe és a szintén a Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló, a Szabolcs utcában megépülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ látványraktárába kerül majd. A felújításnak köszönhetően újra régi pompájában ragyog majd a csarnok, ráadásul újra megnyitják a freibergi katedrális főkapujának és a gyulafehérvári székesegyház kapujának gipszmásolatával keretezett bejáratokat is, melyeket szintén a háború után falaztak be.

Hosszú évtizedek után végre megtörténik az épületszárny teljes műszaki modernizációja is, többek között kazánostul lecserélik a hetvenes évekből való gőzfűtést, és a régi, zajos klímaberendezéseket. A tetőre napelemek és napkollektorok kerülnek, gazdaságosabbá téve a múzeum üzemeltetését, és ezen túl megtörténik az épület utólagos talajnedvesség elleni szigetelése is. Mindezekkel párhuzamosan új elektromos hálózatokat építenek ki, korszerűsítik a biztonsági, vagyonvédelmi, informatikai rendszereket, új teherliftet állítanak be, valamint a modern műtárgyszállításnak megfelelő „expedíciós folyosókat” is kialakítanak. A múzeum teljes akadálymentesítése is megtörténik: új liftek is kerülnek az épületbe.

A felújítás során mintegy 11.000 m³ földet mozgatnak meg, 2.700 m³ beton, 300 tonna betonacél, 900 m² falazat, 7.100 m² vakolat, 3.000 m² acélszerkezet, 1.800 m² üvegtető, 1100 m² üvegfal, 300.000 folyóméter erős- és gyengeáramú kábelezés és 16.000 folyóméter gépészeti vezeték kerül beépítésre. Emellett 19.000 m² burkolat készül és 38.000 m² felületet festenek le.

A felújítási munkálatok idején a múzeum épülete mindvégig zárva lesz, de a gyűjtemény legfontosabb darabjaival a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán találkozhatnak a látogatók.