90 éves lenne a király

Elvis Aaron Presley Mississippi államban, Tupelo városában született szegény és vallásos munkáscsaládban. Sokat költöztek, mígnem tizenhárom éves korában Memphisben állapodtak meg. Az afroamerikai, főként a blues és a vallásos gospel zene bűvöletében felnövő fiú első gitárját tizenegy évesen kapta anyjától, s néhány évvel később megnyerte középiskolájában a tehetségkutató versenyt. Zenét nem tanult az iskolai órákon kívül, és énektanárhoz sem járt. Továbbtanulásra nem is gondolhatott, érettségi után minden munkát elvállalt, de zenei álmait nem adta fel.

1953-ban nyitott be Sam Philips memphisi Sun stúdiójába, a legenda szerint azért, hogy egy kislemezzel lepje meg édesanyját. A jó fülű tulajdonos felfigyelt a „fekete” hangú, jóképű fehér fiatalemberre, akivel 1954. június 26-án felvette a That’s All Right című számot – sokan ezt tekintik a rock and roll születésnapjának. Elvis karrierje igazán 1955-ben indult be, amikor Tom Parker „ezredes” (a dörzsölt üzletember még közlegény sem volt soha, a rangot ismerőse, a louisianai kormányzó adományozta neki) vette szárnyai alá, és szinte hónapok alatt világsztárt faragott belőle. Aminek persze megvolt az ára: az Elvis bevételeiből szokatlanul nagy részesedést kikötő menedzser inkább a saját, mint pártfogoltja érdekeit nézte, sokak szerint kiszipolyozta az énekest. (Parker állítólag Elvis halála után, amikor megkérdezték, mihez kezd most, azt válaszolta: „menedzselem tovább…”)

Mindenesetre Parker intézte el, hogy az RCA lemezcég rekordösszegért, 35 ezer dollárért szerződtesse a huszonegy éves ifjút, akinek 1956-ban megjelent debütáló albuma első rock and roll lemezként vezette az amerikai listát. Elvis televíziós szereplései ma már elképzelhetetlen vihart kavartak, a konzervatív lapok mélypontról, botrányról cikkeztek. Az idősebb korosztályt különösen erotikus csípőmozgása ingerelte (a kamerák sokszor csak deréktól felfelé mutathatták), ugyanakkor akadt fellépése, amelyet a teljes amerikai lakosság egyharmada, a tévénézők 80 százaléka nézett. Elvis két év alatt nemzedéki bálvány, a lázadás jelképe lett, de a szórakoztatóipar – menedzserének kevéssé áldásos közreműködésével – gyorsan bedarálta.

Elvis 1958-ban a média figyelmétől övezve bevonult katonának, mire azonban hazatért a kétéves nyugat-németországi szolgálatból, a zenei színtér és ő is megváltozott. Ettől kezdve már a mindenki számára kedvelhető „all-American boy” volt, repertoárjára érzelmes slágereket vett fel, bugyuta, egy kaptafára készült filmek tucatjaiban alakított szívtipró srácokat. A számára egyre unalmasabb körforgásból 1968-ban próbált kitörni, amikor hét év szünet után ismét élőben lépett fel – a tévéközvetítést világszerte százmilliók látták. Ezután ismét turnézott, lemezeket készített, 1969 és 1976 között hatszáznál is több alkalommal lépett fel telt ház előtt Las Vegasban.

A hetvenes évek elején házassága megromlott, 1973-ban elvált feleségétől, lánya, Lisa Marie (2023-ban elhunyt) nevelésének jogát felesége, Priscilla Presley kapta meg. Magánéleti problémái miatt a nyugtatók és drogok rabja lett, vészesen elhízott, egyre ritkább fellépésein már csak karikatúrája volt korábbi önmagának. Utolsó koncertjét 1977 júniusában Indianapolisban adta.

Az alig negyvenkét éves énekest 1977. augusztus 16-án reggel holtan találták Gracelandnek nevezett memphisi otthonában. A hivatalos vizsgálat szerint drogtúladagolással összefüggő szívroham végzett vele, egy nappal azelőtt, hogy turnéra kellett volna indulnia. Halálhíre mindent háttérbe szorított. A ma már múzeumként működő memphisi birtoka és ott található sírhelye valóságos búcsújáró hely lett, rajongói (akik még egyházat is alapítottak) komolyan hiszik, hogy Elvis él vagy legalábbis feltámadt.

Dalait még latinul és sumér nyelven is elénekelték, több állatfajtát és egy szendvicset is elneveztek róla (a mogyoróvajas kenyérszeletek között sült baconszalonna és banán lapul). Elvis napjainkban is az egyik legtöbbet kereső halott híresség, albumainak száma meghaladja a kétszázat, ezekből legalább egymilliárd kelt el világszerte. 18 listavezető dala volt, 149 számát jegyezték a listán, olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Jailhouse Rock, a Hound Dog, a Heartbreak Hotel, a Don’t Be Cruel, az Are You Lonesome Tonight és még hosszan lehetne sorolni. Érdekesség, hogy három Grammy-díjának mindegyikét gospelért kapta; 1971-ben Grammy-életműdíjjal is kitüntették.

Elvis senki máshoz nem hasonlítható hatást gyakorolt a populáris kultúrára és a rockzenére, a countryra és a gospelre is, segített ledönteni a fekete és a fehér zene közti korlátokat. John Lennon szavai szerint „Elvis előtt nem volt semmi”, Bob Dylan azt mondta: „Amikor először hallottam Elvist, olyan volt, mint kiszabadulni a börtönből”.

A szegény sorból, pusztán tehetsége révén gazdag és híres világsztárrá vált Elvis kudarcaival együtt is az amerikai álom megtestesülése. Donald Trump amerikai elnök 2018-ban posztumusz a polgári személyeknek adható legmagasabb elismeréssel, az Elnöki Szabadság-érdemrenddel tüntette ki.