A Bilincsek királya, aki legyőzte a lehetetlent – Ezen a napon született Harry Houdini
Harry Houdini, a világ leghíresebb szabadulóművésze Budapesten született, de Amerikában vált legendává. Olyan mutatványokat hajtott végre, amelyek a fizika törvényeit látszottak meghazudtolni. A bilincsek, a kényszerzubbony, de még a vízzel teli üvegkalitka sem jelentettek neki akadályt. Houdini a határait feszegetve megteremtette a modern illúzióművészetet.
Harry Houdini vitathatatlanul minden idők legnagyobb szabadulóművésze. A legendás bűvész ezen a napon, 1874. március 24-én született, nem is akárhol: Budapesten, a VII. kerületben. Persze akkor még nem így hívták, Weisz Erik néven kezdte nem mindennapi életét, egy zsidó rabbi fiaként. A család 1878-ban kivándorolt az Egyesült Államokba. A fiatal Erik minden létező munkát elvállalt: cipőpucoló, újságkihordó, gyári munkás volt, hogy családját segítse. A sors azonban más utat szánt neki. Már fiatalon lenyűgözte a bűvészet, először kártyatrükkökkel kápráztatta el közönségét, önmagát „A Kártya királyának” nevezve. A nagy francia illuzionista, Jean Eugéne Robert-Houdin tiszteletére vette fel a Houdini nevet.
Noha tehetséges bűvész volt, gyorsan kiderült, hogy az igazi erőssége a szabadulás. Megértette, hogy a közönség a lehetetlenre vágyik, a csodára, arra a pillanatra, amikor az elméjük egy röpke másodpercig elfogadja, hogy a fizikai világ törvényei megkerülhetők. Az 1890-es évek végén jött az áttörés: egy impresszárió felfedezte, és elindult a világhír felé. Houdini kihívta a rendőrséget: bilincseljék meg, zárják el, dobják be egy cellába – ő pedig kiszabadul. És mindig kiszabadult.
A „Bilincsek Királya” Amerikát és Európát is meghódította. Olyan mutatványokat adott elő, amilyeneket addig senki. Kényszerzubbonyból szabadult ki, miközben fejjel lefelé lógott egy daruról a városok főterén. Börtöncellákból tűnt el zálogba adott öltönyben, míg az őt bezáró rendőrök döbbenten álltak. Levegőbe emelkedett láncra verve – majd percek múlva kiszabadult. Mindenhol csodájára jártak.
A közönség egyik legnagyobb kedvence a „Kínai Víztortúra” volt: fejjel lefelé, bokájánál fogva egy vízzel teli üvegkalitkába zárták, amelyet gondosan lezártak. Houdini levegőt sem vehetett, mégis kiszabadult. A nézők döbbenten figyelték, ahogy a látszólag lehetetlen valósággá válik.
De Houdini nem elégedett meg a színpadi trükkökkel. Filmeket is forgatott, kaszkadőrként, szabadulóművészként szerepelt saját produkcióiban. Az egyik legismertebb jelenetében a Niagara-vízesésben sodródott, miközben megpróbált kiszabadulni egy szorosan bekötött zsákból. A kockázatot soha nem kerülte el – hiszen tudta, hogy a veszély a legjobb reklám.
Az ünnepelt előadó azonban nemcsak a csodák embere volt, hanem a csalások leleplezője is. Harcot hirdetett a spiritiszták ellen, akik halottidézésekkel és trükkös szeánszokkal csapták be az embereket. Minden trükköt ismert, és egytől egyig megmutatta, hogyan lehet elhitetni a hiszékeny közönséggel, hogy a túlvilág szól hozzájuk. Ezzel sok ellenséget szerzett magának, de őt ez soha nem érdekelte.
Végül a halála is olyan lett, mint az élete volt: legendás és rejtélyes. 1926. október 31-én, Halloween éjszakáján hunyt el Detroitban. A hivatalos verzió szerint vakbélgyulladás miatt, amely perforálódott – de az igazi kérdés az, hogy mi váltotta ki ezt? Egy fiatal egyetemista, Jocelyn Gordon Whitehead váratlanul többször hasba vágta Houdinit, miután az előadóteremben kijelentette, hogy a hasizma olyan edzett, hogy bárki ütheti. Houdini nem volt felkészülve az ütésre, és néhány nappal később kórházba került. A vakbelét nem műtötték meg időben, a fertőzés elterjedt, és végül a szervezete feladta a harcot.
Vagy talán nem is ez történt? Évtizedek óta tartják magukat az elméletek: lehet, hogy Houdini már eleve beteg volt, és az ütés csak véletlen egybeesés? Utolérte ellenségei bosszúja? Az igazságot soha nem tudhatjuk meg, mert boncolásra nem került sor. És mintha ez is Houdini egyik utolsó trükkje lett volna: a halála utáni rejtélyek legalább annyira foglalkoztatják a világot, mint az élete. Neve fogalommá vált. Bűvészek generációi tekintenek rá példaképként: David Copperfield, David Blaine és sokan mások próbálták utánozni, de az igazi Houdini-trükkök titkait soha senki nem fejtette meg teljesen. Neve köznevesült: „Houdini” ma is a lehetetlenből való kiszabadulás szinonimája.
