Auer Lipót szülőháza újra a művészek otthona
A cár hegedűse volt
Korának legelismertebb hegedűtanára, az „orosz hegedűiskola” megalapítója volt, akinek nevét New Yorktól Szentpétervárig szerte a világon ismerik. Karrierjének csúcsán országok és uralkodók versengtek, hogy hallhassák egy-egy koncertjét. Barátjának tudhatta Rossinit, Berliozt, Brahmsot és Csajkovszkijt is, miközben itthon méltatlanul elfelejtkeztünk róla. Most, amikor veszprémi szülőházát felújították, benne hangszerkészítő műhelyt és vendégművészek fogadására alkalmas lakásokat rendeztek be, talán végre Auer Lipót is odakerül az őt megillető helyre: a magyar zenetörténet legnagyobbjai, Liszt, Kodály és Bartók mellé.Az 1845-ben Veszprémben született Auer Lipót zenei pályafutását Mozarthoz hasonlóan csodagyerekként kezdte. Apja, a szobafestő-kiskereskedő, Auer Simon korán felismerte fia tehetségét, így előbb a veszprémi székesegyház első hegedűsénél, majd nyolcévesen már a Pest-Budai Hangászegyleti Zenedében taníttatta. Lipót ezzel párhuzamosan Ridley-Kohne Dávid magántanítványa lett, és tízévesen már nagy sikerű hangversenyt adott.
A Pesti Napló korabeli tudósítása szerint „Auer Lipót hangversenye szép számú közönség előtt tartatott meg; mely bámulatra ragadtatott a szép reményekre jogosító s rendkívüli tehetségű gyermek által, melyen sok technikai ügyességet s biztosságot tanúsított”.
A cári udvartól a Carnegie Hallig
Ez a bemutatkozó koncert nemcsak a kritikák szerint sikerült nagyon jól, de új kapukat is kinyitott a fiatal tehetség előtt. A kis Lipót ösztöndíjjal 1856-ban a bécsi konzervatórium növendéke lett, ahol 1858-ban, alig tizenhárom évesen kitüntetéses diplomát vehetett át. Néhány év múlva Párizst – benne Berliozt és Rossinit – is meghódította, majd apjával Hannoverbe utazott, ahol a kor egyik kitűnő hegedűtanára, Joachim József pártfogásába került. Düsseldorf, Hamburg, Wiesbaden után Szentpétervár, illetve annak konzervatóriuma következett, ahová a konzervatórium alapítója és tanára, Anton Rubinstein ajánlotta be tanári állásra. Szerződése először három évre szólt, végül csaknem félszáz esztendőt töltött az intézményben. Itt alakult ki egyéni játékstílusa, mint ahogyan itt fejlesztette tökélyre pedagógiai módszerét is. Nevéhez fűződik az „orosz hegedűiskola” megalapítása, amely számtalan nagy hírű művészt adott a világnak.
Auer Lipót életéről és művészetéről Bárány László Kováts Péter hegedűművésszel közösen Gyökerek és ágak címmel 2010-ben dokumentumfilmet készített. Ebben Kováts Péter, aki Auer szellemi hagyatékát különös gonddal ápolja, a következőképpen foglalja össze a mester életét:
– A veszprémi fiúból pár évtized alatt a cár udvari szólóhegedűse, nemesi rangra emelt államtanácsos, a Szentpétervári Konzervatórium tanára, az Orosz Zenei Társaság igazgató-karmestere lett. Országok, királyok és szultánok versengtek, hogy hallhassák játékát. Kitüntetésekkel halmozták el a Meiningeni Kereszttől a Francia Becsületrenden át a Szent Vlagyimir-érdemrendig. Az oroszországi forradalom után az Egyesült Államok fogadta kitárt karokkal: a világ első számú művészeti iskoláinak, a Juilliard Graduate School of Musicnak (New York) és a Curtis Institute-nek (Philadelphia) lett professzora. Még nyolcvanévesen is koncertezett a Carnegie Hallban. Büszkék voltak barátságára a kor legnevesebb zeneszerzői, hangszeres művészei: Csajkovszkij, Rubinstein, Sarasate, Rimszkij-Korszakov, Liszt, Szergej Rahmanyinov.
„Monsieur Auer” sztárgázsival
Miközben a nagyvilág Szentpétervártól New Yorkig és Philadelphiáig rajongott Auer Lipótért, aki korának legkeresettebb hegedűtanáraként mai számokban mérve mintegy 1400 dollárnak megfelelő összeget keresett a Curtis Institute-ban megtartott egy-egy órájáért, Magyarország mintha elfelejtkezett volna róla, nevét itthon ma már csak a legelszántabb zenebarátok ismerik.
– Auer Lipót olyan, mintha Karikó Katalinba oltott Leslie Mandoki, Csíkszentmihályi Mihály és Marton Éva volna így együtt, egy személyben. Előadóművész, oktató, nagy művészek barátja – valójában nem is igazán tudjuk modellezni, milyen nagyszabású személyiség született is Veszprémben – mondja Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, aki veszprémi születésűként gyermekkorában maga is nap mint nap elsétált Auer szülői háza előtt.
– Megmondom őszintén, fogalmam sem volt, hogy ez a ház itt áll. Teljesen megdöbbentem, amikor megtudtam, hogy a zeneiskolába menet egy olyan zenész szülőháza előtt jártam el, aki Rossini, Berlioz, Brahms mellett Csajkovszkij barátságát élvezte. Márpedig Csajkovszkijnál kevesebb nagy szerző született a világon, és ha az ő számára Auer Lipót autentikus előadó volt, akinek még azt is elviselte, hogy a darabjait átírja, az hatalmas dolog.
Merthogy Csajkovszkij Auernek valóban ezt is megengedte, sőt talán nem túlzás azt állítani, hogy el is várta tőle. Így például a zeneszerző meg is sértődött, amikor a „Monsieur Auer”-nek ajánlott D-dúr hegedűversenyének korrekciójára a hegedűművésznek hosszú ideig nem volt ideje. Csalódottságában a partitúrát végül átadta Adolf Brodszkijnak, aki Bécsben be is mutatta. Később persze Auer elvégezte az általa fontosnak ítélt módosításokat, így barátsága Csajkovszkijjal helyreállt, és tartott is annak 1893-ban bekövetkezett váratlan haláláig.
Hegedű a kirakatban
Auer Lipót 1700-as évek közepén épült veszprémi szülőházát az elmúlt több mint kétszáz évben többször is átalakították, bővítették, mai formáját a XX. század elején nyerte el. Most az önkormányzat, élve az Európa Kulturális Fővárosa program adta támogatási lehetőséggel, megvásárolta és felújította a mára országosan védett műemlék ingatlant, és vendégművészek fogadására alkalmas lakásokat, illetve hangszerkészítő műhelyt alakított ki benne. A műhelybe Sümegi Elemér hegedűkészítő-mester költözött, aki a vár helyett immár az Auer-házban fogadja a munkája iránt érdeklődő látogatókat.
– Húsz évvel ezelőtt Velencében voltam egy kiránduláson. Jártam az utcákat, amikor egyszer csak egy szakállas, hosszú hajú mesterre lettem figyelmes. Egy üvegablak mögött éppen egy Szűz Mária-képet restaurált. Odatapadtam az üvegre, és végignéztem. Hazafelé tartva álmodtam magamnak egy ehhez hasonló műhelyt – emlékszik vissza Sümegi Elemér hegedűkészítő, aki első látványműhelyét 2011-ben nyitotta meg a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ udvarának kicsiny épületében.
Azt, hogy most műhelyével az Auer-házba költözhetett, nagy megtiszteltetésnek érzi, hiszen évek óta kutatja a hegedűművész munkásságát.
– A műhely mellett egy kis galériát is létrehoztam, ahol Auer Lipótról rendeztem be egy időszakos kamaratárlatot. Összegyűjtöttem a korabeli újságokból a legfontosabb tudnivalókat, így például a legkorábbi bejegyezést az érseki levéltárból, amely 1857-ben arról számol be, hogy a kis Auer hegedült a bazilikában, sőt ugyanitt szóló hegedűversenyt is adott. A tárlatra kaptam kölcsön bútorokat is az érseki palotából, így igazán autentikus hangulat fogadja a látogatókat.
A Veszprém belvárosában álló Auer-ház tehát viszi tovább és a XXI. században is őrzi Auer Lipót szellemiségét. Remélhetően kulturális és művészeti találkozóhellyé válik a jövőben.
