A cigányság a magyar nemzet államalkotó tényezője
A cigány közösség közülünk való és velünk él évszázadok óta, a magyar Alaptörvény is világosan fogalmaz: a cigányság a magyar nemzet államalkotó tényezője – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten az Együtt, szabadon – Magyar cigány hősök című vándorkiállítás megnyitóján.
Amikor a magyar nemzetről beszülünk, a cigányokról is beszélünk – tette hozzá Gulyás Gergely, kiemelve: a magyar zene világának nincs olyan része, ahol a cigányság ne lenne komoly súllyal jelen, de a küzdelmekben is kivették részüket: sokszor, amikor a dolgok komolya fordultak a dolgok, akkor vállaltak hősies szerepet, sokat tettek a magyar szabadságért.
Emlékezhetünk 1956-ra, emlékezhetünk akár 1990 tavaszára, a marosvásárhelyi pogrom napjaira is. Ennek ellenére keveset, de biztos hogy nem eleget tudunk a cigány közösség életéről, művészetéről – hívta fel a figyelmet.
Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy 2012 óta több mint egymillió ember tudott kitörni a szegénységből. A mélyszegénységben élők száma az elmúlt tíz évben 370 ezer fővel lett kevesebb. „Ezek az eredmények a rendszerváltozás óta először adták meg a magyarországi cigányságnak is a felemelkedés, a tanulás és a munka lehetőségét” – hangsúlyozta.
Mint mondta, tovább kell dolgozni azon, hogy minden szegénységben élő cigány és nem cigány ember saját erejéből tudjon beilleszkedni a társadalomba és ehhez a magyar cigányság és a többségi társadalom együttes hozzájárulása nélkülözhetetlen. „A felelősség közös, a cselekvés közös, az eredmények is közösek” – hangoztatta.
Olyan nemzet tagja vagyunk, ahol több száz éve magyarok és cigányok együtt élnek: van közös történelmünk, közös múltunk, ebből tudunk erőt meríteni a jövőre nézve – zárta beszédét a miniszter.
A roma hősöket bemutató vándorkiállítás az elmúlt fél évben 25 helyszínen volt látható az ország minden részén: falvakban, kisvárosokban, de megfordult megyeszékhelyeken és eddig sok tízezren látták – hívta fel a figyelmet Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
A kiállítás olyan példaképeket mutat be, akiknek a teljesítményére, az alkotó munkásságára közösségünk minden tagja, cigány és nem cigány is egyaránt büszke lehet. „Mindegyikőjük egy-egy olyan életpélda, amelyre támaszkodhatunk, megkapaszkodhatunk, és utat mutatnak nekünk arra, hogy a jelenben és a jövőben, hogyan tudunk mi is olyan alkotásokat, olyan tevékenységeket felmutatni, amelyek a közösség hasznára válnak” – hangsúlyozta.
Kifejtette, hogy 45 éven keresztül olyan diktatórikus rendszerben éltünk, aminek a legfontosabb jellemzője a hazugság volt. Ez a hazugság megmérgezte az életünket: hazudtak a cigányokról a magyaroknak és fordítva. „Ez sok hazugság falat húzott közénk, ezt a falat mindkét oldalról építettük” – hangsúlyozta, kiemelve: a legfontosabb feladatunk, hogy ezt a hazugsághalmazt eltávolítsuk az útból és lemossuk magunkról az előítéletet. A kiállításon bemutatott cigány hősök példája ebben segít mindnyájunkat – mondta, hozzátéve: terveik szerint a vándorkiállítás később a határon túl is bemutatkozhat.
A tablókon megjelenő hősök munkáságukkal, bátorságukkal lámpásai voltak sokaknak, képesek voltak arra, hogy az egyéni érdekek fölé helyezzék a közösség érdekeit – mondta Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos.
„Csak azok tudnak hősökké válni, akik mindenük fölé közösségük javát helyezik és azt szolgáljak. A mi hőseink, akik cigányként a magyarságukat őrizték és ápolták: példaképeink” – hangsúlyozta.
A tárlat tablókon keresztül mutatja be az 1956-os forradalom és a rendszerváltozás idején példaértékű szerepet vállalt magyar cigányság hőseit.
