Paulo Coelho valóban jó választásnak bizonyult, rendezvényein egy gombostűt sem lehetett leejteni, ugyanis programjaival egy új korosztályt, főleg a húsz év körüli lányokat hódította meg. Jelenleg őt tartják az egyik legolvasottabb írónak, műveiben úgymond össze tudja kapcsolni a minőséget egy milliós olvasótábor megszólításával. Magyarországon a 2000-ben megjelent Alkimista című művével vált ismertté, legújabb, önéletrajzi ihletésű regényét, a Zahirt adta ki az Atheneum a fesztivál alkalmából. A kötet máris a sikerlisták élére ugrott, s a közeljövőben 83 országban jelenik meg 42 nyelven.

A gyakorlattól eltérően idén a szervezők nem a vendégíró hazáját választották meghívott országnak. Találóan fogalmazott Zentai Péter László, a fesztivál igazgatója a megnyitón: „az oroszok ma már a nappaliban vannak”. Az utóbbi időben ugyanis erősödtek az orosz-magyar kulturális kapcsolatok, a szervezők gesztusnak szánták a díszvendégséget a 2005-ös oroszországi magyar és a magyarországi orosz kulturális évad kiegészítéseként. A megnyitón Nyina Litvinyec, az orosz sajtó és tömegkommunikációs szövetségi ügynökség könyvkiadói főosztályvezetője rámutatott, hogy az utóbbi másfél évtized hatalmas politikai változtatásai lefékezték a korábbi kiterjedt orosz-magyar kulturális párbeszédet. Bozóki András kulturális miniszter véleménye szerint pedig ismét bebizonyosodhat, hogy a kultúra egyesítő ereje nagyobb, mint a politikáé, amely a magyar és az orosz népet évtizedekig elválasztotta egymástól.

Oroszország rendkívül érdekes az irodalom szempontjából, hiszen a nagy számok törvénye alapján ők tartják fent a világon az egyik legnagyobb könyvpiacot, évente kilencvenezer kötetet adnak ki, tavaly például 620 milliós példányszámban. E tekintetben csak Kína, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia előzi meg az oroszokat. De a mennyiség nem megy a minőség rovására, Európában növekvő érdeklődéssel fordulnak az orosz irodalom felé, az utóbbi két évben – Frankfurt, Varsó és Párizs után – a budapesti a negyedik olyan könyvfórum, ahol Oroszország kiemelt kiállítóként vesz részt.

A fesztivál keretében számos orosz író és műfordító látogatott hazánkban, így például Viktor Jerofejev, akinek ötödik könyve jelent meg magyarul A jó Sztálin címmel. Kötetében a sztálini Szovjetunió, a legfelsőbb vezetés intim tényei szövődnek a szerző, de még inkább apja életének magánszférájával. Apja funkcionárius, 1941-55 között Sztálin hivatalos francia tolmácsa, aki egész életében emelkedett a nomenklatúra létráján, a rendszer kitűnően működő fogaskereke volt. Az idilli körülmények között élő gyerek szemével látjuk a világot, akire döntő hatással volt az 56-os forradalom. Az író azt nyilatkozta: részben azért adta kötetének ezt a provokatív címet, mert szeretné megérni azt a napot, amikor Oroszországban ez a cím provokatívvá válik, de most, a II. világháború győzelmes lezárulásának 60. évfordulóján az orosz emberek számára Sztálin jó.

A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő mozgalom hét-nyolc programmal is jelentkezett, április 23-án hirdették ki a nyertes száz legkedveltebb külföldi és magyar regényt, amelyekre június 11-ig lehetett szavazni. Az eredmény a magyar irodalom népszerűségét bizonyítja, az első tíz helyen ugyanis csupán Tolkien A gyűrűk ura című regénye az egyetlen külföldi, bár ez áll a harmadik helyen. A második Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című műve, míg az első Gárdonyi Géza regénye, az Egri csillagok lett. Maga a szavazás valószínűleg a gyerekeket és az ifjúságot mozgatta meg a leginkább, a százas listán sok általános iskolai kötelező és ajánlott olvasmány szerepel a Két Lottitól a Bogáncson át az Abigélig – s amire számítani lehetett -, a Harry Potter négy kötettel is, ugyanakkor például Fekete Istvántól is négy kötet szerepel. A felnőtteknek szóló irodalomból sokan amolyan „egykötetes” íróként szerepelnek, így Kertész Imre a Sorstalansággal, ugyanakkor más írók több regénnyel is bent vannak a top százban, így például Szabó Magda négy, Wass Albert három, Márai Sándor és Rejtő Jenő két-két regénnyel szerepel.

A fesztiválon adják át hagyományosan az Év Kiadója és az Év Kereskedője díjakat, mely utóbbit a Libri Kereskedelmi Kft., az előbbit pedig a Vince Kiadó nyerte el. Az Év Gyermekkönyve díját Lackfi János kapta. A zsűri az illusztrátori kategóriában Szegedi Katalinnak és Kállai Nagy Krisztának ítélt díjat.