A föld útjai

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 / 13

Néma Júlia 2005-ben járt először Japánban, ahol számos, fatüzeléses kemencével működő kerámia- manufaktúrát látogatott meg. Az ezekben készült kerámiák naturalitása, ősi, elementáris jellege olyan hatással volt rá, ami alapvetően megváltoztatta művészetről, ezen belül is a kerámiaművészetről való gondolkodását. Jó néhány évnek kellett eltelnie, míg megtalálta a saját útját, és azt a szellemi párhuzamot, amely a japán és a magyar hagyományt egyaránt jellemzi. Így a japán technológia formai- és technikai jegyeinek használata mellett, de hazai anyagokkal, magyar földdel és magyar agyaggal hozza létre alkotásait. Merthogy a japán kerámia különlegessé éppen abból áll, hogy a helyben megtalálható földhöz idomul. A japán kultúrában a kerámiaművesség és a teaszertartás hagyománya szorosan összefonódik, hiszen a szertartáshoz szükséges kerámiát a mesterek maguk rendelték meg a művészektől, így közvetlen hatást gyakoroltak a kerámiaművészet fejlődésére. Ezeknek a csészéknek pedig szolgálniuk kellett a teázás szellemiségét, így fontos volt a természetes alapanyag, a kézi formázás, vagyis az egyediség, sőt a „tökéletlenség szépsége” is. Ez a földhöz, a tájhoz, a természeti környezethez fűződő kapcsolat ma is elevenen él a japán kerámia tradíciójában.

A föld útjai című japán-magyar együttműködés alapötlete 2022-ben Néma Júlia fejében született meg. Júlia ugyanis miután Korbély Barnabás, a Bakony-Balaton Unesco Globális Geopark csoportvezető-geográfusának a segítségével felfedezte a Balaton-felvidék geológia szépségeit, úgy gondolta, hogy mindezek a japán Mino régió kerámiaművészeire is inspiráló hatással lehetnek. A Veszprém – Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 Balaton EYE rezidenciaprogram keretében Aso Rando és Hioki Tetsuya kerámiaművészek így a Balaton-felvidéket, míg Néma Júlia Czigány Ákos fotóművésszel – aki A föld útjai projektet végigdokumentálta – pedig Mino régió kulturális és művészeti hagyományait ismerte meg közelebbről. Az együtt bebarangolt tájakon aztán a közösen szerzett élményekből és a különböző ásványokból új műveket alkottak egy közös kiállításra, ami 2024. május 16-án nyílt meg a veszprémi Dubniczay-palotában, a Művészetek Házában.

– Ezek a művészek a szürke hétköznapokban is képesek meglátni a természet szépségét és kiragadni azt a pillanatot, amit mi talán észre sem veszünk. De ugyanígy meglátják a föld, az agyag és a víz folyamatos változásait, melyeket aztán képesek belefoglalni a munkáikba, és átadni nekünk, a közönségnek. Merthogy ők mindannyian a földben, ebben az emberhez nagyon közel álló anyagban találták meg a művészetük kiteljesedését – mondta a kiállítást megnyitó beszédében Hayashi Izumi kurátor, a Gifui Modern Kerámiaművészeti Múzeum munkatársa. – Az elmúlt évben pedig körbejárták egymás országait, és az élményeikből új alkotásokat hoztak létre. Velük tartottam ezen a kiránduláson, láttam, ahogyan az idegen földön meglátták a különlegességét és a szépségét, megörültek akár egy apró kavicsdarabnak is. A föld útjai kiállítás tele van olyan munkákkal, amelyek ezekből a szépségekből építkeznek. Jóllehet az alkotók nyelvükben nem mindig értették meg egymást, munkáikon keresztül azonban jól tudtak kommunikálni egymással. Ezek a műalkotások azonban nemcsak hozzájuk és egymással, de hozzánk is beszélnek, és ezt, a tárgyak közti kommunikációt mindenki hallhatja, aki megnézi a kiállítást.
A föld útjai augusztus 25-ig marad Veszprémben, majd ősszel továbbutazik Japánba, ahol a Gifui Modern Kerámiaművészeti Múzeum „Gifu, a Tiszta Vizek Földje” Nemzeti Kulturális Fesztivál 2024 programsorozatának részeként mutatkozik be.