A föltámadás csodája értelmet ad a szenvedésnek, megmutatja, hogy Isten erősebb nemcsak a földi hatalmasoknál, de a halálnál és a szenvedésnél is – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombat este Budapesten, a zsúfolásig megtelt Szent István-bazilikában.

Fotó: mti, kovács attila
Fotó: MTI, Kovács Attila

Húsvét vigíliáján Erdő Péter szentbeszédében kiemelte: Isten hatalmasabb az akadályok, kudarcok, gyengeségek szövedékénél, amely behálózza és szinte megbénítja az emberek és az emberi közösségek életét, és amely „lehúzó erőként áll szemben minden jó törekvéssel”.
    
A bíboros szólt arról, hogy a „második isteni személy” élete nem diadalút, nem olyan, mint amilyennek a legtöbben a saját életüket látni szeretnék. Hiszen Jézus e világi pályafutásának csúcspontján a kereszt áll, „minden földi törekvés és ambíció meghiúsulásának keserű példája”.
    
Mégis ez a keresztfa bizonyult az élet fájának, ez lett „személyes örök életünk” szimbóluma – mondta.
    
A főpásztor rámutatott arra is, hogy a feltámadás ünneplése nem ér véget a húsvéttal, hiszen a keresztények a kezdetektől fogva minden vasárnapot úgy ünnepeltek, mint Krisztus feltámadásának napját, a vasárnapi szentmisét pedig mint „életadó találkozást” Krisztussal.
    
„Így tegye sugárzóvá életünkben a húsvét titkát ma is a vasárnap és a kereszt”, hogy „öröm és erő forrása legyen egész életünkben” – fogalmazott a bíboros.
    
Az ünnepi liturgia keretében Erdő Péter felnőtteket keresztelt meg és részesített a bérmálás szentségében, a jelenlévő hívek pedig megújították keresztségi fogadalmaikat. A szertartás végén a hívek a bíboros vezetésével körmenetet tartottak a bazilika körül.
    
Nagyszombaton az egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az esti vigília szertartásával kezdődik a katolikus egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, és ezzel minden embert megváltott bűneitől és mindenkit meghív az örök életre.

MTI