Halad a munka: közel 90 százaléka elkészült a Citadella megújuló falainak
A Gellért-hegy ékköve
Könnyebb megközelíthetőség, új belépési pontok, húszezer négyzetméternyi zöldfelület, hatezer négyzetméteres közpark, számos új kilátóterasz, kávézó és ajándékbolt, valamint a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató látványos kiállítás. Nagy vonalakban ezt lehet tudni a kiemelt kormányzati beruházásként 2020-ban, Fodor Gergely várkapitány irányításával megkezdődött Citadella-felújításról. Körülnéztünk a helyszínen, hogy a saját szemünkkel győződjünk meg, hol tartanak most az erőd rekonstrukciós munkálatai.
Annak ellenére, hogy az UNESCO 1987-ben a Gellért-hegyet és rajta a Citadellát is a világörökség részévé nyilvánította, az erőd az évtizedek alatt olyannyira lepusztult, hogy 2014-ben életveszélyessé nyilvánították. Persze ahhoz, hogy eljussunk idáig, nagyban hozzájárult, hogy a XIX. század végén kiürített épület nem találta meg funkcióját. Előbb bűnözők tanyája lett, majd a két világháború között szükséglakásokat rendeztek be benne. A II. világháború alatt légvédelmi bázis, illetve sebesültellátó központ volt, később szovjet–magyar laktanya, majd olcsó turistaszálló, étterem és borozó működött a falai között. Azután amikor a rendszerváltás környékén megnyitotta kapuit a Citadella Night Club, a hajnalig tartó bulik mellékszálaként a szervezett alvilág is megjelent a létesítmény körül.
Ahhoz tehát, hogy a lezüllesztett Citadellából újra méltó világörökségi helyszín és turisztikai látnivaló legyen, mindenféleképpen állami beavatkozásra volt szükség. Ennek köszönhetően kezdődhetett meg 2020-ban az Emanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján 1856-ra felépült magaslati erőd teljes körű megújítása.
Falak a föld alatt
A tényleges építkezést minden részletre kiterjedő állapotfelmérés és átfogó régészeti kutatás előzte meg. Utóbbi során számos izgalmas történelmi emléket hoztak felszínre a szakemberek. Előkerültek a föld alól kelta, római és török kori érmék, kerámiatöredékek, illetve egy Európában ritkaságnak számító első világháborús légvédelmi ágyútalp is. Az igazi szenzáció azonban talán mégiscsak az volt, hogy a régészek megtalálták az 1815-ben József nádor kezdeményezésére létesült Csillagdának a falmaradványait, ami a korabeli Európa legkorszerűbb csillagvizsgálójának számított. Sajnos sok minden nem maradt meg belőle, hiszen az egykori falakat a II. világháborúban emelt légvédelmi betonbunker jórészt elpusztította. Mindenesetre a földbe süllyesztett maradványokat konzerválták, így azok a föld alatt biztonságosan megmaradnak az utókor régészeinek.
A munkálatok az udvaron sebként éktelenkedő bunker részbeni elbontásával kezdődtek 2020 őszén. Részbeni, hiszen a terepszint alatt meghagyták a nagy vasbeton falakat, mivel elbontásuk iszonyatosan nagy pénzt emésztett volna fel. Ezzel párhuzamosan hozzáláttak az erőd süttői mészkőbányából származó külső falainak tisztításához, felújításához, illetve konzerválásához is. A máig el nem bontott állványok is mutatják, hogy a falakon még mindig gőzerővel dolgoznak, hiszen a kivitelezés során több olyan előre nem látható helyzet adódott, amelyekre a szakembereknek azonnal kellett reagálniuk.
Azért a víz az úr
Kiderült például, hogy a Citadella fala szerkezetileg a vártnál rosszabb állapotban van, ráadásul változó geometriájú sziklára épült, vagyis azt sem lehet pontosan látni, hogyan is csatlakozik a sziklához az erődfal.
– Azért volt fontos, hogy ezt biztosan tudjuk, mert a falazat belső oldalán el kellett készítenünk egy vízelvezető rendszert, amely a falak állagmegóvását segíti. Mivel a Citadella eleve erődnek épült, ennek kiépítését akkoriban nem tartották indokoltnak. Ebből azonban az következett, hogy a csapadékvíz szabadon lefolyt a talajba, folyamatosan áztatta a falakat, amelyek a fizika törvényszerűségei miatt erodálódtak, azaz mállani, pusztulni kezdtek. A déli erődfal volt a legrosszabb állapotban, részben az erodálódás miatt, részben pedig azért, mert a háborúban számos találatot kapott. Emiatt több helyen komplett falszakaszokat kellett újra felépítenünk – mondja Finta Sándor korábbi budapesti főépítész, a Citadella Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki a Citadella lábánál vár, hogy körbekalauzoljon bennünket az építkezésen.
Sétánkat a 220 méter hosszú és 46-60 méter széles, 12-16 méter magas és négy méter falvastagságú erőd keleti oldalán kezdjük, ott, ahol a pesti polgárok az 1867-es kiegyezést követően belekezdtek az elnyomás szimbólumának tartott épület lerombolásába. A belebontás mementóként megmaradt, sőt, most három új, nagyobb bevágat is készült a falakon. Ezek ugyan az erőd katonai jellegét gyengítik, ám három irányból is nyitottabbá, jól megközelíthetővé teszik a Citadellát.
Erődtelenített erőd
A nyitottságot jelképező legnagyobb átvágás, azaz az egyik főbejárat a Szabadság-szobor mögötti bástyarészen készült el, amelynek pengefalára próbaképpen már fel is került egy a fehérre öntött látszóbeton burkolatelemekből. És már majdnem kész az a lépcsősor is, amely közvetlenül az erőd belső udvarára vezet. Felmegyünk rajta, és a munkagépek zajában próbáljuk magunk elé képzelni azt a látványt, amit alkalmi túravezetőnk lelkesen vázol elénk:
– Az építészeti koncepció egyik erős eleme az erőd erődtelenítése, amelyet a bevágások szimbolizálnak, a másik tájépítészeti, hiszen a Citadella körben, ahol csak lehet, zöldfelületet kap. Úgy képzeljük ezt el, mintha a Gellért-hegy benőné az erődöt, vagyis a természet szép lassan visszafoglalná, ami az övé. Az új Citadella és környezete minden tekintetben zöldebb lesz, hiszen itt, a belső udvarán egy 6000 négyzetméteres, új, nappal mindenki előtt nyitva álló közparkot hozunk létre, ahol kilátóteraszok, sétautak és kávézó is várja majd a látogatókat – sorolja Finta Sándor. A valódi attrakciót azonban a végére tartogatja.
Merthogy a park enyhe lejtéssel visz majd ahhoz a lépcsőhöz, amely a nyugati ágyútoronyban helyet kapó, a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató kiállításhoz, illetve annak fogadóteréhez vezet.
– Ez az üvegcsarnok európai léptékben is szenzáció, tervezői bravúr lesz, hiszen nemcsak a falai és a teteje készül majd üvegből, de maga a tartószerkezet, vagyis a gerendák és a tartóoszlopok is. A legalább tízrétegű, több mint hét méter magas üvegtáblákat már javában készítik Orosházán, gyártásuk körülbelül másfél évet vesz igénybe.
Vagyis bár már túl vagyunk az erőd falának közel 90 százalékos rekonstrukcióján, tennivaló van még bőven. Ahhoz, hogy elkészüljön az új díszkivilágítás, helyükre kerüljenek az új korlátok, működjenek a liftek, véget érjenek a belső munkálatok és a parkosítás, még jó néhány hónapnak kell eltelnie. De megéri várni: a Gellért-hegy ékköve hamarosan felébred Csipkerózsika-álmából.
