„A katarzisnak ára van”

– Az Egyesült Királyság és Írország legnevesebb koncerttermeiben, turnéval indítja következő évadát a Concerto Budapest szimfonikus zenekar. Minek köszönhető a meghívás?

– Tavaly nagy sikerű turnén járt a zenekar az Egyesült Királyságban, a koncertsorozat pedig olyan pozitív kritikákkal zárult, hogy a most következő évadra is meghívták a Concerto Budapestet: szeptember 12. és 17. között hat helyszínen, két szólistával, Pierre-Laurent Aimard és Berecz Mihály zongoraművészek részvételével többek közt London, Croydon, Guildford, Cheltenham, Edinburgh, Dublin legnevesebb koncerttermeiben lépnek majd fel. A műsoron Liszt, Bartók, Csajkovszkij, Rahmanyinov, Beethoven és Mozart művei lesznek hallhatóak, Keller András vezényletével.

– Az egykori Postás Zenekarból az ország vitathatatlanul egyik legjobb szimfonikus zenekarává vált a Concerto Budapest. Minek köszönhető ez hatalmas fejlődés?

– A több mint százéves múltra visszatekintő Postás Zenekar középvonalbeli zenekarként működött. Tizenöt évvel ezelőtt vette át Keller András a művészeti vezetői posztját, ennek köszönhetően mára a Concerto Budapestet szakmai körökben hazánk egyik legjobb, kimagasló teljesítményt nyújtó zenekarának tartják. Ez nagyon komoly eredmény, ami mögött hosszú évek fegyelmezett, koncepciózus munkája áll. Nagyon szeretném, ha ezt a pozíciót nemcsak megőriznénk, hanem tovább is fejlesztenénk a következő időszakban.

– Egy zenekar sikerességét elsősorban a közönség díjazza. Mégis, milyen objektív tényezők alapján állítható, hogy egy zenekar a csúcson van, és vitathatatlanul az egyik legjobb a szcénában?

– A széles repertoárismeret, a különböző szakmai jegyek, mint az intonáció, a dinamika, az artikuláció mind-mind a magas színvonal csalhatatlan jelei. A Concerto igazi különlegességét, titkát azonban mégis a kamarazenei igényű játékmód adja, azaz a kamarazenei hozzáállás a zenekari munkához. A zenészek figyelnek és reagálnak egymásra, mindegyiküket érzékeny, szenvedélyes játékmód jellemzi, nálunk minden muzsikusnak a szíve-lelke ott van a produkciókban. Mindez abból fakad, hogy a nagyívű nemzetközi kamarazenei pályát befutott Keller András a világhírű Keller Quartetből ezt az attitűdöt hozta magával, és ezt képviseli a zenekar vezetőjeként is.

– A Concerto Budapest ügyvezető igazgatójaként milyen a kapcsolata Keller Andrással, a zenekar művészeti vezetőjével?

– Évekkel ezelőtt társadalmi kapcsolatokért felelős menedzserként kezdtem a Concertónál dolgozni, idén január óta vagyok ügyvezető igazgató. Az elmúlt négy év alatt szinte minden koncert után beszéltünk Andrással, hogy értékeljük a zenekar produkcióját; nagyon megtisztelő, hogy kíváncsi a véleményemre. Őszinte és jól működő munkakapcsolat van közöttünk. András végtelenül tud örülni a zenekar sikereinek, ugyanakkor maximalista, elvárja, hogy minden zenész tökéletesen felkészülve érkezzen a próbaterembe.

– Vagyis örökké magas hőfokon kell izzani: ezt hogyan viselik a zenészek, milyen arányú a Concertónál fluktuáció?

– Olyan, mint más zenekaroknál. A közel kilencven fős zenekart az elmúlt hat-hét évben körülbelül 15 muzsikus hagyta el különböző okokból. Volt, aki külföldre költözött és volt, aki szakmai előmenetel reményében máshol folytatta a munkát. Elképzelhető, hogy mint minden munkahelyen, személyes okokból is távozott valaki, de ilyen irányú tájékoztatás a vezetőséghez soha nem érkezett.

– Eszerint példa nélküli, hogy bárki verbális agresszióra hivatkozva ment volna el?

– Igen. Az említett csellista hölgy, Molnár Piroska valójában Környei Zsófia koncertmester állítólagos abúzusán háborodott fel, és be is adta a felmondását. Egy hónappal később érkezett egy munkaügyi panasz a fenntartóhoz, valamint a sajtóhoz. Ami kissé szokatlan, mivel az említett hölgy megkerülte az ilyenkor szokásos ügymenetet.

– És mi a szokásos ügymenet?

– A panaszokkal először a zeneigazgatóhoz, majd az ügyvezető igazgatóhoz kell fordulni, vagyis először Keller Andráshoz, majd a feletteséhez, azaz hozzám. A panasz miatt egyébként belső vizsgálatot indítottunk, ami megnyugtató eredménnyel, már több mint egy hónappal ezelőtt lezárult. Tehát nem igaz a sajtóhír, miszerint jelenleg is folyna a vizsgálat.

– Miért nem egy független bizottság járt el az ügyben?

– Munkaügyi panasz esetén belső vizsgálatot kell tartani, ez a protokoll, és ezt rendelte el a fenntartó is. A vizsgálat teljes diszkréció és titoktartási kötelezettség mellett zajlott. A zenekari tagok számára lehetőség volt írásbeli anonim véleménynyilvánításra is. Ezzel a lehetőséggel érdekes módon kevesen éltek, inkább a személyes beszélgetést választották. Gazdasági igazgatónk társaságában a zenekari művészek döntő többségével leültem beszélgetni, a kollégák konstruktív kritikákat is megfogalmaztak, ám a verbális abúzus vádját rendkívül túlzónak ítélték meg. Úgy érzem, ez a fajta párbe­széd nagyon jót tett a közösségnek, a zenészek felsorakoztak András mögött. A vizsgálat tehát lezárult, nem találtunk semmiféle elmarasztalásra okot adó mozzanatot, így nem volt szükség munkáltatói intézkedésre. Különös, hogy ez a történet éppen másodjára fut végig a sajtóban, a zeneakadémiai rektorválasztással párhuzamosan időzítve. Tagadhatatlan, hogy András nem egyszerű ember, szakmai szempontból vitathatatlanul maximalista, ám a katartikus koncertélménynek ára van: a feszített munkamenet és a magas elvárások. Hozzáteszem, a közösségi médiában mostanság falkában felbukkanó önjelölt Concerto Budapest-szakértők egyikét sem láttam még a koncertjeinken. Most azonban megragadom az alkalmat, hogy meghívjam őket próbáinkra, győződjenek meg saját szemükkel, milyen is egy zenekari próba nálunk. Egyébként a lejárató cikkek okán komolyan elgondolkodtam azon, hogy ha személyiségi jogi akadályokba nem ütközik, a próbákat élő közvetítésben közzétesszük a közösségi médiában, hogy bárki megnézhesse őket.

– És hogyan nyilatkozott az esetről az állítólagos abúzust elszenvedő koncertmester hölgy?

– Szerinte nem történt abúzus, vagyis elutasította a vádat, amely szerint vegzálta volna őt a zenekarvezető. A történet valójában a következőképpen zajlott: András szakmai szempontból szigorúan bírálta a koncertmester játékát, aki ezután elsírta magát, ám a következő szünetben már Andrással együtt gyakorolták a kifogásolt hegedűszólót – amit egyébként pár nappal később óriási sikerrel adtak elő a Zene­akadémia Nagytermében. Nem győzöm hangsúlyozni: Környei Zsófia és Keller András húsz éve játszanak együtt a Keller Quartetben, és eddig minden felmerülő kérdést és problémát meg tudtak beszélni.

– Az imént említette a zeneakadémiai rektorválasztást. Mit gondol, mi lehetne a megoldás a sokak szerint mára lejtmenetbe került hazai zeneművészeti oktatás megreformálására?

– Nem tisztem megítélni a Zeneakadémia jelenlegi helyzetét, működését, ám azt el tudom mondani, nagyon nem mindegy, mi lesz az intézménnyel az elkövetkező években. Nem csak azért, mert ezer szállal kötődöm az Akadémiához, édesapám Devich Sándor hegedűművész, a Bartók Vonósnégyes alapítója, a Zeneakadémia kamarazene-tanára és rektorhelyettese is volt. Klarinétművészként én magam is ott végeztem, legendás tanáraim voltak, Kovács Bélától Kurtág Györgyön át Mihály Andrásig vagy Kistétényi Melindáig sokakat említhetek. Húgom és a fiam is a rendkívüli tehetségek osztályába járt, egyszóval nagyon nem közömbös számomra, hogy mi lesz az Akadémia sorsa. A rektorváltás előtti időszakban méltatlan és szomorú dologként élem meg a médiában megnyilvánuló acsarkodást. Azt kívánom, hogy az Akadémia legalább olyan jó és inspiráló közeggé váljon, mint amikor hallgatója voltam az 1980-as években. Úgy gondolom, olyan személyt kellene választani a rektori pozícióra, aki pályája, zenei teljesítménye okán képes arra, hogy nemzetközi színtéren újrapozicionálja az intézményt. Az Akadémiának inspiráló szellemiségre van szüksége.

– Ha már a szeptemberi turné a beszélgetés elején szóba került: milyen koncertekkel várják az új évadban a hazai közönséget?

– Izgalmas és eseménydús évad elé nézünk: Eötvös Péter és Mihail Pletnyov csatlakozik ismét a zenekarhoz, és sztárvendégekből sem lesz hiány a következő évadban sem. Fontosnak tartjuk azt is, hogy időről időre egy-egy témát, hangszert vagy alkotót állítsunk a középpontba. A 2023/24-es évadban két napon át a Concerto Csellóünneppel a csellót helyezzük a fókuszba: Magyarország csellóművészeinek krémjét hallgathatja a közönség a Zeneakadémián. Hagyományos Mozart-napunkon ismét Mozart műveinek különleges válogatásával találkozhatnak a zenerajongók, és természetesen idén is lesz Hallgatás Napja, a Concerto Budapest nemzetközileg is elismert kortárs zenei fesztiválja a BMC-ben.