A keresztények legyőzhetetlenek

Szándékosan tartanak fenn káoszt a Közel-Keleten a nyugati nagyhatalmak: számukra nem éri meg, hogy béke legyen a térségben, és nem számít az sem, hogy ennek a kereszténység esik áldozatául – erről beszélt az ECHO TV Napi aktuális című műsorában Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi főegyházmegye érsek-metropolitája. A görögkatolikus püspök szerint a személyes kapcsolattartás és együttérzés lehet valós segítség. 

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Kocsis Fülöp jelmondata az „erőm a gyöngeségben”. Milyen útmutatót ad számára és milyen útmutató lehet a híveknek a Pál apostol korinthoszi leveléből származó hitvallás? – tette fel a kérdést Szabó Anett. 

Számára ez a mondat kettős tartalmú. Amikor Szent Pál nagyon megfáradva arra kérte az Urat, szabadítsa meg őt a szenvedéstől, akkor mondta ezt; vagyis az Úr fel tudja használni a gyöngeséget is, hozzátéve a saját erejét. 

Ezért mondja azt, hogy az isteni erő az emberi gyöngeségen keresztül hat – reagált a püspök, hozzátéve, a másik értelmezés szerint az ő ereje is a gyengeségben van.

Amikor az ember nagyon gyöngének érzi magát, ha bízik Istenben, akkor megmutatkozik az erő – fogalmazott. 

Kocsis Fülöp sosem érzi magát eléggé felkészültnek, az Úr mégis kivétel nélkül mindig kisegíti; azt látja, ha nem tud teljesíteni, akkor a gyöngeségét használja fel az Úr arra, hogy közvetítse az üzenetét. Az elmúlt esztendőkben többször járt Szíriában és Libanonban, és az ottani szenvedés és megpróbáltatás ugyanezt igazolta a számára. 

Döbbenetes erejük van az ottani, teljes kiszolgáltatottságban élő keresztényeknek – osztotta meg a tapasztalását. Az Úristen olyan belső erővel jutalmazza őket, amely minden földi erőtlenséget legyőz. 

A keresztények vére mag, amelyet ha elvetnek, új életek sarjadnak belőle – idézte az érsek Tertulliánuszt. 

A keresztények azért legyőzhetetlenek, mert ez az isteni erő a legkiszolgáltatottabb helyzetben is megjelenik – jelentette ki.

Nem nevezné vallásháborúnak a szíriai háborút, mert nem vallási eszmékért küzdenek, hanem nyugati nagyhatalmak, pénzhatalmak szándékoltan tartják fenn azt a káoszt, amelyből hasznot húznak, ettől pedig nem csak a keresztények, hanem a muszlimok is szenvednek. 

Az eszköz pedig a könnyen fanatizálható muszlim vallású emberek, akik terroristákká váltak és elsősorban a keresztényeket támadják – magyarázta. Ehhez a nyugati nagyhatalmaktól kapnak pénzt és fegyvert: Nyugatról egyfelől hatalmas humanitárius segélyek, másrészről pedig fegyverek érkeznek. Erről személyesen volt alkalma meggyőződni az érseknek. 

Szabó Anett kérdésére, vajon létezik-e adekvát megoldás a problémára, az érsek-metropolita kifejtette: a nagyhatalmaknak – ahol a pénz van – egyáltalán nem érdeke az, hogy béke legyen. 

Ki kell mondani, hogy a káoszteremtés jól jövedelmez azoknak, akik a káoszból a fogyasztáson, a keresztény értékek lerombolásán keresztül hasznot tudnak húzni. Hiú ábránd azt gondolni, hogy mindenki békét akar. Ilyen soha nem lesz. Ugyanakkor nagyon sokat tehetünk, például a személyes kapcsolattartás és együttérzés által – fogalmazott.