A költészet napján Petőfi-emlékérméket bocsátott ki az MNB
Petőfi Sándor születésének bicentenáriuma, valamint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából a 200 forintos forgalmi érme emlékváltozatát, nagyméretű, 30 ezer forintos címletű ezüst emlékérmét és annak 7500 forintos színesfém változatát bocsátotta forgalomba kedden, a magyar költészet napján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A Petőfi-érmék az anyagiakon jóval túlmutatnak – hangsúlyozta Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az ünnepélyes kibocsátáson Budapesten.
A főigazgató nemzeti valutának nevezte a kétszáz éve született Petőfi Sándort, „tágabb értelemben a magyar költőt, vagyis minden magyar verset”, majd kijelentette: ennek a nemzeti valutának időtállóbb fedezete van, mint a közönséges fizetőeszköznek, olyan, mint a magyar múlt és jövő, „de fedezete az a sokrétű jelen is, amit mi közönségesen életnek hívunk”.
Pataki Tibor, az MNB készpénzlogisztikáért felelős igazgatója emlékeztetett arra, hogy az MNB 1968 óta bocsát ki emlékérméket jelentős magyar történelmi, tudományos, kulturális események, évfordulók, valamint nemzetközi események alkalmával.
Pataki Tibor Petőfi Sándort a magyar irodalom és kultúra egyik legikonikusabb alakjának nevezte, aki a legtöbb idegen nyelvre lefordított magyar szerző. Rövid életében közel ezer költeményt írt, egyike volt azon keveseknek, akik írásaikból meg tudtak élni – mondta, hozzátéve, hogy Petőfivel indult az irodalmi kultusz fogalma Magyarországon. A magyar romantika kiteljesítőjeként olyan új témákat honosított meg a magyar költészetben, mint a családi líra, a puszta ábrázolása, valamint a világszabadság eszméje – mutatott rá Pataki Tibor, hangsúlyozva, hogy Petőfi műveiben közérthetően fogalmazott, a nép nyelvét beemelte az irodalomba.
A költő születésének bicentenáriuma alakalmából kibocsátott 200 forintos forgalmi érme egymillió példányban kerül forgalomba, míg az ezüst emlékérme hatezer, a színesfém változat pedig nyolcezer példányban verhető – mondta el az igazgató.
A 200 forintos érme megújult tematikai oldalát Szilos András iparművész, az emlékérmék előoldalát Kovács Zoltán szobrászművész, hátoldalát Horváth Andrea iparművész tervezte.
A 200 forintos forgalmiérme-emlékváltozat tematikus oldalán a megszokott Lánchíd-ábrázolás helyett Barabás Miklós Petőfi Sándorról készült portréjának modern ábrázolása látható. Mint Pataki Tibor elmondta, az új érmével a lakosság a készpénzfizetési forgalomban, a mindennapi vásárlásokkor találkozhat majd. Az egymilliós keretből 12 ezer darab elsőnapi (normál verdefényes) veretként sorszámozott díszcsomagolásban vásárolható meg szerdától a Magyar Pénzverő Zrt. értékesítési csatornáin keresztül. Gyűjtői termékként, 40 darab érmét tartalmazó rolnikban is ugyanott lesz elérhető az új 200 forintos forgalmiérme-emlékváltozat – hívta fel a figyelmet.
A Petőfi Sándor és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megnevezésű, nagyméretű, 30 ezer forint névértékű ezüst és 7500 forint névértékű színesfém emlékérmék érmeképei megegyeznek, csak az értékjelzésben térnek el egymástól.
Előlapjukon központi motívumként a Landerer és Heckenast nyomdagépe látható, amelyen a 12 pont mellett Petőfi egyik legismertebb művét, a Nemzeti dalt is sokszorosították. Az emlékérmék hátlapján Petőfi portréja látható, amely Barabás Miklós 1846-os tusrajza alapján készült, valamint a „Petőfi Sándor” felirat és A természet vadvirága című költeményéből vett, kézírásos idézet – „A korláttalan természet Vadvirága vagyok én” – olvasható. A hátlap bal szélén, köriratban a Petőfi Sándor születésének és halálának évét jelölő 1823-1849 évszámok láthatók.
Mindkét emlékérme átmérője 52,5 milliméter. A 30 ezer forint névértékű emlékérme 925 százalék finomságú ezüstből, míg a színesfém változat réz (75 százalék) és nikkel (25 százalék) ötvözetéből áll. A 77,76 gramm súlyú ezüst érme tükörfényes (proof), a 76,5 gramm súlyú színesfém érme selyemfényes (BU) kivitelben készült.
