A könyvhét gyakorlatilag országos méretűvé nőtt, a négy budapesti helyszínen és a jelentősebb vidéki városokban a tavalyi 148 helyett 232 kiadó várta ezer programmal a látogatókat. A gigantikus rendezvény azt látszik igazolni, hogy mégis van üzlet a magyar könyvkiadásban, s vásárlók is vannak bőven. Parti Nagy Lajos, az idei könyvhetet megnyitó kortárs magyar író szerint „mennyiségi probléma aligha van a magyar irodalommal, minőségi sincs…”

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által szervezett rendezvény idén erőteljesen a vidék felé fordult, de nem csak térben, időben is tágult a fesztivál, méghozzá a Magyar Rádió által, amely már korábban megkezdte az új kötetek bemutatását, s amelynek a könyvhét alatt készült anyagai nyáron is hallhatóak lesznek. Az MKKE elmúlt évekre vonatkozó adatai szerint fellendülő forgalom és dráguló kínálat jellemzi a könyvpiacot. Zentai Péter László igazgató egy nyilatkozatában elmondta, a magyar kultúra legsikeresebb ágazata a kortárs magyar irodalom, sőt Európában a kortárs magyar irodalom van a legjobb kondícióban, ha az elmúlt évek jelentős irodalmi díjaira, valamint az angol és a német piac meghódítására gondolunk. A könyvhéten idén 232 kiadó szerepel, csupán 84 hazai és 9 határon túli jelentet meg új kötetet. Ám az újdonságok száma így is rekordot dönt, 298 nóvum jelent meg, amelyből 67 határon túli kiadvány. A könyvhétre megmutatkozó 1956-os forradalommal kapcsolatos kötetek közül már most szenzáció az Egy kisdiák naplója című memoár. Kovács János naplójára az Ecserin bukkant négy évvel ezelőtt Molnos Péter művészettörténész: 1956. október 23-ától vezetett naplót a kisdiák, amelyben nemcsak saját bejegyzései és rajzai, hanem újságkivágások, korabeli dokumentumok is szerepelnek. A kétszáz oldalas napló a Népszabadság 1958. június 17-i, beragasztott cikkével ér véget, amely Nagy Imre és forradalmártársai ügyében hozott ítéletekről és végrehajtásukról számol be. A kisdiák kommentárja: „És e történelem utolsó lapja.” Hasonló szemszögű Kovács István A gyermekkor tündöklete című, önéletrajzi regénye, amelyben az ötvenes évek első felének világát idézi vissza egészen a forradalomig. A Magyar Napló gondozásában megjelent műből forgatja Erdőss Pál filmrendező az október 23-án bemutatandó, A budakeszi srácok című filmjét. A személyes visszaemlékezések mellett számos, a tényirodalom kategóriájába tartozó mű is megjelent, így a Kossuth Kiadó 1956 krónikája című kötete, amely a forradalom politikai, kulturális és sporteseményeit időrendben, januártól decemberig írja le több száz dokumentummal, képekkel, plakátokkal és térképekkel kiegészítve. Für Lajos történész kötetének címe viszont megintcsak asszociatív, felkavaró hatású: Bevérzett mámor. A Kairosz által kiadott kötet nem tudományos munka, de nem is emlékirat, a kettőből összegyúrt, műfajtalan múltidézés. Nagy érdeklődésre tarthat számot ugyanezen kiadótól Jobbágyi Gábor munkája Néma talp címmel Tóth Ilonáról, az orvosi kar mártírjáról. A szerző állítja: Tóth Ilonát ártatlanul ítélték halálra, nem ölt embert. Stefka István Ötvenhat – 50 éve című kötetében pedig ötvenhatosok mondják el sorsuk tanulságos, keserű üzenetét. A megnyitó napján köszöntötték a kilencvenöt éves Püski Sándort. A kiadó története ismert, az emigrációban is magyar szerzők műveit gondozta, a rendszerváltás óta pedig több mint négyszáz kötetet jelentetett meg. Most Nagy Gáspár költő és Kiss Iván animációsfilm-rendező 1956 fénylő arcai című képversalbumát jelentették meg a témában, amelyben a költő versei mellett a korabeli fényképekről a forradalom névtelen alakjainak, valamint ceruzarajzokon az ismert mártír és túlélő forradalmároknak az arcát ismerhetjük meg. Kinyomtatták Hegedős László Rongylabda című drámáját, amely eddig csupán a Térszínház előadásában került közönség elé. Szomorú eseménye a könyvhétnek Bartis Ferenc költő, újságíró, az Összmagyar Testület örökös elnökének halála. Az erdélyi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, a román megtorlások áldozata számos elismerése mellett a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének birtokosa is volt. Negyven kötete jelent meg pályája során. F. K.