Hirdetés

A Nanushka a kopjafa, egy 500 éves megemlékezési, kegyeleti hagyomány feltárását végzi, amely eredetileg a Székelyföldről származik. A kopjafa szó szerint „lándzsafát” jelent; a lándzsaszerű fegyverekkel felszerelt lovasság számára a kopjafa kezdetben faragott, fából készült sírjelzőként szolgált a XVI. században, később a protestáns sírok általános jellemzőjévé vált szerte Magyarországon és Erdélyben. A kopjafa totemoszlopokat hagyományosan családtagok vagy szakértő fafaragók készítették kézzel, a jóakarat gesztusaként vagy viszonosság alapján, tölgy- vagy akácfából, bonyolult motívumrendszerrel, amely az elhunyt személyes jellemzőit jelenítette meg. A modern történelemben a kopjafa továbbra is benépesíti a temetőket, valamint a műemlékhelyeket; a társadalomban betöltött szerepe a szertartásos sírjelből az örökség szimbólumává fejlődött. Míg a jelképek eredeti jelentése a köztudatban egyre kevéssé lett ismert, a kopjafa maradandó kulturális műtárgy maradt a magyarok körében. A Nanushka ezen egyedi tárgyak kézművességét, technikáját és hagyományait ünnepli a modernitás és az örökség élményszerű és fizikai metszéspontjaként.

Globális kitekintésű magyar márkaként úgy gondoljuk, hogy a London Craft Week a tökéletes alkalom arra, hogy megmutassuk örökségünk szépségét és Nanushka szellemét – mondta Sándor Szandra, alapító és kreatív igazgató

Egyedi kopjafák

A kopjafákat Ambrus Aladár fafaragó mester készítette, aki első kopjafáját 14 évesen faragta. Ma a művei összetett művészi alkotásukról és bonyolult formatervezésükről ismertek. A művész a kézműves hét kiállításra hét egyedi kopjafát készített el 30 éves rönkökből, amelyekre aprólékos munkával kifaragta és rácsiszolta a Nanushka egyedi motívumait, majd narancshéj-olajjal vonta be őket, sárgásbarna színt adva ezzel.

Szoborformák Sándor Szandra látványtervei alapján

Ambrus Aladár mellett az Aron Atelier is szerepel a London Craft Weeken. A 2020-ban alapított stúdió, funkcionális és helyreállító célú öntőformák készítésével foglalkozik, a kiállításra pedig az ipari 3D nyomtatókba bevitt szoborformák felhasználásával 10 műkő elemet készített Sándor Szandra látványtervei alapján. Ezek az új örökség ihlette elemek cementből, kvarchomokból és mészkőhomokból állnak, és az utólagos felületkezelés során kőszerű, gödrös hatást kaptak. 

Kerámiák is helyet kaptak a kiállításon

A magyar származású tervező, Sáfrán Anett nyersanyagfelületekkel kísérletezik elsősorban praktikus funkcióval bíró kerámiák készítésére. A porcelánra és kőedényre fókuszáló Sáfrán kortárs kontextust hoz munkáiba az ősi hagyományok és a digitális technológiák ötvözésével. Sáfrán több mint 1700 kerámiacsempét készített a kiállításra budapesti műtermében, Európa-szerte beszerzett, újrahasznosított anyagok felhasználásával. A finom, mégis tartós szépségű csempe színe, glazúra és felülete egyedi egyenetlenségekkel rendelkezik Sáfrán kézműves eljárásának eredményeként.

Korábban írtuk