A Magyar Demokrata Hetilap külpolitikai újságírója, Sayfo Omar csütörtöki könyvbemutatóján jártunk, az erzsébetvárosi Szimpla Kávézóban. Az Allah tágas földje című regény vészjósló disztópia Európa nem is túl távoli jövőjéről.

Az eddig tudományos és elemző írásairól ismert kutató először jelentkezett szépirodalmi művel. A cselekmény a kapcsolódó szakirodalom és konferenciák következtetéseinek, valamint a szerző Európa nem-európaiak lakta részein és a Közel-Keleten szerzett tapasztalatainak felhasználásával született.

Az Allah tágas földje politikamentesen mutatja be a képzeletbeli Páneurópai Szövetség muszlimok lakta városrészét, a Zónát a főhős, Naszím szemszögéből. A szerző szerint egy esetleges konkrét helyszín csak bekorlátozta volna a lehetőségeket. Belgium, Németország, Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság egyes városrészeinek jegyeit hordozó Zóna a „legnagyobb közös osztója” ezeknek az európai negyedeknek.

A regényben hangsúlyt kap a muszlim városrészek sokszínűsége. A sokszor homogénként kezelt tömegeket valójában különböző népcsoportok és az iszlám különböző irányzatait követő emberek alkotják. A szerző e városrészek lakói mellett a többségi társadalom tagjait is megérti, a könyv az ő álláspontjukat is megjeleníti, ám nem foglal állást, nem tesz igazságot.

A regényt részben Jászberényi Sándor irodalmi munkássága inspirálta. Az író és haditudósító az alábbi ajánlószöveget írta az Allah tágas földjéhez:

„Sayfo ​Omar neve nem cseng ismeretlenül azok előtt, akik követik a Közel-Kelet politikai eseményeit. Ebben a könyvében, mely műfaját tekintve disztópia, a lehető legrosszabb lehetőséget vázolja fel, ami Európával történhet. Zsigeri félelmeinket vezeti le a menekültválság kapcsán, a legrosszabb reflexeinkre számít, mindezt a szépirodalom eszköztárával és egy tudós ismereteivel. A legrémisztőbb a disztópiájában mégsem a kialakuló gyűlölet hűvös logikájának levezetése, hanem hogy a könyvben írt néhány jóslata már most megvalósulni látszik. Isten irgalmazzon Európa lelkének, ha min­denben igaza lesz.”

A könyvbemutatón felmerült a kérdés, hogy lenne-e igény a Közel-Keletről szóló szépirodalomra. Sayfo erre úgy felelt, hogy csodálkozna, ha tömegesen íródnának ilyen művek, mivel a magyarok érdeklődése Európára irányul, ha pedig az iszlám világot nézzük, akkor leginkább Törökországra korlátozódik. Ráadásul szükségszerűen szubjektíven szemléljük a Közel-Keletet, és számos előítélet jelentkezik az európaiak és az ottani emberek között. A konzervatív közel-keletiek is szörnyülködve tekintenek ránk, és Európát sokan egységes masszaként képzelik el, csakúgy, ahogy számos európai látja a Közel-Keletet. Az onnan érkező bevándorlók is egy idealizált Európába vágynak. De az elvágyódó magyarok is hajlamosak túlidealizálni a nyugatot, holott Nyugat-Európa, Kelet-Európa és a Közel-Kelet is más-más fejlődési ívet jár be. Magyarország a közép-kelet-európai országok mezőnyében jól teljesít, hiszen a sok nehézség ellenére még mindig itt vagyunk – mondta a szerző. „Más a szoftver, de Európa és a Közel-Kelet is működik a maga módján.”

Sayfo Omar szerint „a regény azoknak szól, akiknek tág az intellektuális komfortzónájuk”, akiknek van olyan erős az identitásuk, hogy el tudnak játszani a gondolattal, hogy több igazság létezhet.

Az Allah tágas földje megvásárolható könyvesboltokban és internetes könyváruházakban.

Abonyi Ákos

Rostoványi Zsolt iszlámszakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem volt rektorának ajánlója:

„A menekültválság és a dzsihádista terrorakciók felerősítették az iszlámmal mint Európától »idegen« vallással és kultúrával szem­beni előítéleteket, leegyszerűsítő általánosításokat. A kölcsönös megértésre törekvés és a párbeszéd helyét a félelem és az into­lerancia látszik átvenni. Sayfo Omar könyve Naszím történetén, az ő és a környezete mindennapjain keresztül »belülről« láttatja az európai muszlim közösségek összetett, nehéz és ellentmondásos helyzetét, viszonyukat a hagyományaikhoz és az európai kultúrához, hozzájárulva ahhoz, hogy az olvasó a sok helyről sugallt személy­telen »massza-kép« hátterében meglássa a mindennapi életét élő, vívódó, küzdő embert.”