A Lutherek Debrecenben
Martin Luther King és Luther Márton élete ihlette A Lutherek című ragtime operát.Martin Luther King és Luther Márton élete ihlette a reformáció 500. évfordulójára született A Lutherek című ragtime operát, amelyet az idei Bartók Plusz Operafesztiválon tartott júniusi ősbemutató után most a debreceni közönség is láthat.
Fotó: csokonaiszinhaz.hu
Lanczkor Gábor író és Ittzés Tamás zeneszerző művét a kibővített Bohém Ragtime Jazz Band és Csokonai Színház művészei vitték színpadra Gemza Péter rendezésében, a sikeres fesztiválszereplés után most a debreceni Csokonai Színház tűzi műsorára a darabot.
Ez idáig egyetlen ragtime-opera létezett, a Treemonisha, amit Scott Joplin írt 1911-ben. Ittzés Tamás régi vágya valósult meg, amikor megírhatta a másodikat, az amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, Martin Luther King életének néhány mozzanatáról. Martin Luther King édesapja wittenbergi látogatását követően Luther Márton tiszteletére változtatott nevet: így lett Michael Kingből Martin Luther King. Bár az opera vezérfonalát az ő élete ihlette, a történetben a fél évezreddel korábban élt Luther Márton is megjelenik. A színes bőrű baptista prédikátor, a fekete polgárjogi mozgalmak élharcosa és a német reformátor hasonlósága egyértelmű: újítók voltak mindketten, a hit és a kegyelem szónokai, akik az egész társadalomra hatást gyakoroltak. A darab egyik legfontosabb üzenete, a „Járjatok elöl jó példával” pedig még messzebb vezet: csak Isten kegyelméből üdvözülhet bárki, hiszen a jó cselekedeteivel sem érdemelheti ki az örök életet.
Gemza Péter rendező szerint „a ragtime csakúgy, mint Martin Luther King, összekovácsolta a fekete közösséget, és olyan folyamatokat indított el, amelyek máig hatnak. A darab nemcsak a feketékről szól, hanem minden egyenjogúságért küzdő emberről, a küzdelem itt az örömteli zenén és a felszabadító swingen keresztül elevenedik meg, és ez teremti meg a produkció egyedi, felvillanyozó világát.” Az előadásban emellett a barokk zenei motívumok éppúgy helyet kapnak, mint a ragtime, swing, a dixieland, a blues, a gospel és a spirituálé jegyei, ahogy Ittzés Tamás zeneszerző egy korábbi interjújában említette: „Martin Luther King kapcsán az amerikai szórakoztató zene abszolút helyénvaló.”
Martin Luther King szerepében Biri Gergelyt láthatja a közönség, a feleségét, Coretta Scott Kinget Nagy Kíra, a reformátort Kovács István alakítja, Coretta barátnőjét, Mary Lucy Williamst Mudrák Marianna, a narrátor Sárközi-Nagy Ilona. A reformáció 500. évfordulója alkalmából született Lutherek színpadi bemutatójának zenéjét a kibővített Bohém Ragtime játssza, amelynek vezetője maga a szerző, Ittzés Tamás.
(farkas)