Miután a környező népek, sőt, a tőlünk távol élő csoportok is felruháztak egy-egy fantázia szülte alakot azokkal a tulajdonságokkal, amelyek télidőben vidámmá, boldoggá teszik az embereket, főleg a gyermekeket. Aztán összegyűjtve a mikulásokat, télapókat, jó boszorkányokat, megtűzdelve humoros, kicsit ijesztő mellékalakokkal – csintalan gyerekek, krampuszok és mások – életre hívták a piros pozsgás, hosszú fehér szakállú, piros ruhás, rénszarvas szánon száguldozó Fagyapót, Apót, Mikulást, Gyed morozt Sznyegerocskával és Babuskával (oroszok), Jultomten manót (svédek), Julenmandót (dánok), Befanát (olaszok), El Ninót (Mexikó, Costa Rica, Kolumbia), Noelt (Brazília, Peru), Weihnachtsmannt (németek), Father Chistmast (angolok), Pere Noëlt (franciák) végül a legharsányabbat, a finnországi Lappföldön tanyázó Joulupukkit, aki mára személyében testesíti meg a globalizált Télapót.

A káoszt fokozza, hogy az „ajándékosztó” fantáziaalak nem is azonos időben jár. Néhol Szent Miklóssal együtt december elején, másutt a karácsonyi ajándékot hozza, a karácsonyfával együtt. Van, amelyik repül, a másik szarvashúzta szánon jön, de a szegényebbje gyalog jár, zsákkal a hátán.

A Télapó elnevezés a XX. század első harmadában keletkezett, mert már a két világháború közt is ismert volt.

A finn gyermekek biztosan tudják, hogy a sok finomságot osztogató, jóságos téli szellem az Északi Sarkon lakik, és évente egyszer hagyja el a fagyos világot, rénszarvasok által húzott szánon, aztán visszatér birodalmába. Már hazánkba is meginvitálták Lappföldről, el is jött, így több gyermek azt hiszi, hogy ő az igazi Mikulás.

Milyen a magyar Mikulás? A legfontosabb, hogy élő személy volt, a kis-ázsiai Anatólia, Törökország) Myra város püspöke, a keleti egyház legtiszteltebb szentjeinek egyike. A Kárpát-medencében több település viseli nevét: Szigetszentmiklós, Gyergyószentmiklós, Bethlenszentmiklós, Miklósvár, Kunszentmiklós és mások.

Mint ismert, a magyarság eredete révén és a honfoglalásig megtett útja során először a keleti kereszténységgel lépett érintkezésbe, csak később, Szent István előrelátó politikája révén vették föl a nyugati kereszténységet. Így érthető, hogy Szent Miklós püspök lett a magyarok Mikulása. Szent Miklós legendája szerint a püspököt halála után angyalok vitték föl a mennybe.

Történelmi adatok keveset jegyeztek föl életéről, de tetteinek híre máig él. Tisztelete Myra városában és Konstantinápolyban a VI. század után terjedt el. Mint püspök foglalkozott az egyház fejlődésével, részt vett a niceai zsinaton is. Emellett környezetében ismert volt jószívűségéről, segítőkészségéről. Utóbbi tulajdonságához kötődik a Szent Miklós napján ma is szokásos ajándékozás.

A legenda szerint tudomására jutott, hogy szomszédja, aki nagyon szegény volt, három lányát megalázó munkára akarta adni, hogy pénzt keressenek. Ettől megmentendő Miklós püspök a nyitott ablakon át három kis zsákocskát dobott be hozzájuk, tele arannyal. Így a lányok elkerülték a bordélyházat és tisztességgel férjhez mentek.

A fenti történetből hagyományozódtak át a ma is ismert, ablakba tett cipőcskék szokása.

Oroszországban régen különleges pártfogóként volt igen népszerű. Ereklyéit 1087-ben vitték át az itáliai Bari városába és ettől kezdve egész Európában fölvirágzott a Szent Miklós-kultusz. Előtte inkább csak a bizánci és az egyiptomi kopt egyházban tisztelték mint szentet.

Ünnepéhez tartozik a mikulásozás nevű népszokás, amelynek során Szent Miklós meglátogatja a gyerekeket és éneket, imádságot kér tőlük, cserébe ajándékot ad.

A fentiekből kiderül, hogy mind a mai napig a magyarság tartotta meg Szent Miklós eredeti alakját, életútját, tevékenységét, mivoltát. Hiába próbálták erőszakosan elszlávosítani (Télapó), elfinnesíteni (Joulupukki, rénszarvasok, obi ugorok stb.) vagy amerikanizálni (Santa Claus mint Coca-cola-reklám) eloroszosítani (Gyed Moroz, kicsit kapatosan piros orral) és így tovább. A magyar Mikulás szép püspökruhában, eredeti püspökbottal meglátogatja a templomokat. Képzeletbeli szánját pedig dámszarvasok húzzák, ők is meglátogathatók Nagykarácsony faluban. Még nevük is van: Fürge, Szélvész, Torkos, Sármos, Rudolf, Csámpás, Kerge, Bátor. Itt lakik a magyar Mikulás is, a szarvasaival együtt.

Hankó Ildikó