A magyar vidék krónikása

A későbbi jeles író családjával 1911-ben Kaposvárra költözött, ott járta a gimnáziumot. 1917 végén önkéntesként katonának állt, 1918-ban hadiérettségit tett, 1919-ben tizedesi rendfokozatban szerelt le. 1923-ban a debreceni Gazdasági Akadémia hallgatója lett, de visszavágyott a Dunántúlra, ezért 1924 januárjától a nemzetközi hírű Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián folytatta tanulmányait. 1926-ban mezőgazdászként diplomázott.

Ezután előbb gróf Mailáth György bakócai birtokán lett segédtiszt, majd ott megismert feleségével, Piller Edittel Ajkára költözött, gazdatiszt lett a holland származású Nirnsee Pál birtokán. Itt tej- és sajtüzemet létesített, vetőmagot nemesített, az irányításával tenyésztett merinói kosok sorra nyerték a kiállításokat. Eredményeit a szakmai szervezetek is megsüvegelték.

Itt, Ajkán született meg 1930-ban Edit lánya, aki 1949-ben apáca lett, majd a szerzetesrendek feloszlatása miatt Ausztriába emigrált, ott is halt meg 2013-ban, és 1932-ben István fia, aki 1956-os helytállása miatt kényszerült külföldre, Kanadában élt, majd az Egyesült Államokba költözött, ahol tulajdonosa és főszerkesztője lett az 1905-ben alapított Chicago és Környéke című magyar hetilapnak. Emellett apja nyomdokaiba lépve számos regény és más szépirodalmi mű szerzője. Az ifjabb Fekete István még ma is él.

Fekete István korán, már kisgyerekkorában megízlelte a vadászat varázslatos világát. E szenvedélye felnőttként is elkísérte, így került barátságba Kittenberger Kálmánnal, gróf Wass Alberttel, gróf Széchenyi Zsigmonddal, Csathó Kálmánnal.

Első művét, A koppányi aga testamentumát 1936-ban az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság történelmi regénypályázatára írta, el is hozta vele az első díjat. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda regénypályázatát is megnyerte Zsellérek című alapvető fontosságú, az 1918-19-es patkánylázadást és a vörösterrort a vidék paraszti társadalmának szemszögéből dokumentáló regényével. Későbbi súlyos meghurcoltatásainak egyik fő oka lett e mű, melyet reakciósnak, mi több, antiszemitának minősítettek – pedig csak hitelesen ábrázolja a sötét korszakot, amikor az országot halálvonattal járó terroristák tömegével akasztották a magyart. Nagyon jellemző, hogy a Zsellérek csak 1994 után jelenhetett meg ismét Magyarországon.

Ugyancsak bűnéül rótták fel, hogy forgatókönyvírója volt a maga korában elismert Bánky Viktor rendező által forgatott Dr. Kovács István című filmnek. A falusi származású egyetemi professzort alakító Páger Antal zseniális főszereplésével 1942-ben bemutatott film a vidéki Magyarország, a paraszti társadalom megtartó őserejét és a nemzeti, népi öntudatot állítja szembe az urbánus dekadenciával.

Mindezért Fekete István 1945 után tiltólistára került, az ÁVÓ pedig kíméletlen bosszút állt rajta: szemét kiverték, veséjét szétütötték, és súlyos sérülésekkel egy hajnalon a budai Szent János kórháznál kilökték egy katonai járműből. Járókelők találtak rá és támogatták be a kórházba. Az irodalmi index ellenére 1949 tavaszáig a Földművelésügyi Minisztériumban mezőgazdasági oktatófilmet írt és rendezett. Később azonban minden kapu bezárult előtte, 1951-ig alkalmi munkákból élt, kizárták az Írószövetségből, és csak az Új Ember és a Vigilia című katolikus lapok közölték politikamentes tárcáit. Mély katolikus hite rendkívül fontos volt számára, 1950-ben például helyet adott akkor még meglévő lakásában az egyik feloszlatott apácarend összejöveteleinek.

Sztalin halála után enyhült körülötte a fagyos légkör, 1960-ban József Attila-díjjal tüntették ki Tüskevár című regényéért. Ez is remekmű, akárcsak az írásunk elején említett, ifjúsági regényeknek elkönyvelt művei. De Fekete István életművének legalább ilyen fontos alkotásai a Zsellérek, a Hajnal Badányban, az Öreg utakon vagy épp életrajzi regénye, a Ballagó idő. 

1970. június 23-án hunyt el Budapesten, 2004-ben szülőfalujában, Göllén újratemették. A hitvalló keresztény Fekete István Jókai Mór és Herczeg Ferenc mellett minden idők legolvasottabb magyar írója, műveit tíz nyelvre fordították le, könyveit közel 9 millió példányban adták ki világszerte.