A marslakók köztünk élnek

Valószínűleg mindenki számára ismerős a marslakók legendája, amely a II. világháború idején terjedt el az amerikai természettudományos életben. Enrico Fermi, Nobel-díjas fizikus ugyanis hosszas eszmefuttatás után arra a következtetésre jutott, hogy – a galaxisok és csillagok nagy számát figyelembe véve – a Földön kívül is léteznie kell életnek. A nagy kérdés számára már csak az volt, hogy hol vannak? Mivelhogy akkoriban számos magyar tudós dolgozott az Egyesült Államokban, Szilárd Leó a kérdésre nemes egyszerűséggel felelt: „A marslakók itt vannak közöttünk, de magyaroknak mondják magukat.” A történetet aztán lehetne tovább fokozni azzal a princetoni legendával, mely szerint Neumann János, az Institute for Advanced Studies legfiatalabb professzora valójában félisten, aki a bolygónk gondos megvizsgálása után külsőleg embernek álcázta magát. És ezek a gyanús magyarok, Neumann mellett Kármán Tódor, Wigner Jenő, Szilárd Leó és Teller Ede élvezték is a legendát, melyet Leon Lederman az Isteni atom című könyvében a következőképpen foglalt össze: „Nem, most nem egy második űrtanmese következik, a történet igazi marslakókról szól. Azokról, akik a XX. század első felében beszivárogtak a világ legjobb egyetemeire és kutatóintézeteibe […]. Azon buktak le, hogy – bármilyen soká gyakorolták is – egyetlen földi nyelvet sem tudtak idegen akcentus nélkül beszélni. Volt egy ügyes trükkjük erre is: magyar emigránsoknak álcázták magukat, hiszen köztudott, hogy a magyarok beszédének van ez a furcsa sajátossága.”

A legenda folytatódik

A marslakók pedig ma is köztünk élnek. A legenda tehát folytatódik, csak a szereplők száma növekszik időről időre. Közülük ismerhetünk meg közel hatszáz feltaláló tudóst a találmányaival együtt a Millenáris közel hatezer négyzetméteres kiállítási terében.

– Rengeteget köszönhetünk a magyar tudósoknak és feltalálóknak, találmányaik nélkül máshogy néznének ki a hétköznapjaink is. Elég csak a golyóstollra vagy éppen a koronavírus elleni vakcinára gondolnunk. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy rendkívül nagy merítésből tudtunk válogatni a kiállításhoz, rengeteg izgalmas találmánynak, újításnak van jelentős magyar vonatkozása – hívja fel figyelmünket Dankó Virág, a kiállítást megvalósító Millenáris ügyvezető igazgatója, aki munkatársaival és az Álmok álmodói stábjával csaknem másfél éve dolgozik ezen a gigantikus, több mint 3 milliárd forint összköltségvetésű tárlaton.

Az élményalapú, interaktív elemekben gazdag, 2022. december 31-ig látogatható kiállítás ugyan minden korosztálynak kínál érdekes elemeket, ám a legfőbb célja mégis a fiatalabb generáció megszólítása. A játékokon, digitális tartalmakon, animációkon és applikációkon keresztül ugyanis könnyebben befogható az a hatalmas tudásanyag, ami a 6+1 tartalmi egység köré szerveződő tárlaton megjelenik. A mobilitás, az orvoslás, az energiaipar, az infokommunikáció, az agrárium, a tér tudománya és a hely szelleme a maguk területén keresztül mutatják be azokat az egyes innovációkat, amelyek a különböző korok problémáira szolgáltak válasszal, megoldással.

Az űrpaprika rejtélye

Ki akarjuk ragadni a gyermekeket az iskolapadból, mondja Szentirmai-Zöld Máté projektigazgató, az operatív megvalósítás fő felelőse.

– Szeretnénk, ha az Álmok álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányokkal kiállítás egy hatalmas élménnyel teli utazás lenne számukra időben és térben egyaránt. Éppen ezért nálunk nem tantárgyi struktúrával találkoznak, hanem tudásterületekkel, hiszen a mai világban már a holisztikus gondolkodás, az összefüggések keresése, a csoportban való együttműködés a legfontosabb. Látniuk kell, hogy egyedül kevesek vagyunk, társak nélkül nehezen jutunk eredményre – foglalja össze a tárlat legfontosabb célját Szentirmai-Zöld Máté. A projektigazgató egyből ki is emeli személyes kedvencét, az űrpaprikát. Merthogy a Debreceni Egyetem a magyar űrprogramhoz kapcsolódva azonnal kutatásokba kezdett, melyek során azt vizsgálták, hogyan tudnak a majdani magyar űrhajósok a maguk számára élelmiszert előállítani a világűrben. A kutatók és így a kiállítás erre is tudja a választ: egy speciális üvegházban, amelyben a molekuláris biológia segítségével űrpaprikát nevelhetünk.

És ha már űrpaprika, lássuk, milyen más kuriózumokkal találkozhatunk a Millenárison, persze a teljesség igénye nélkül! Ha ragaszkodunk a kiállítási útvonalhoz, a Mobilitás terébe érve magyar mérnökök és formatervező dizájnerek jól ismert járművei, köztük Galamb József 1915-ös Ford T-modellje és Weiss Manfréd mentőautója fogad bennünket. Majd egy Ikarus buszon átverekedve magunkat a gyógyítás és az életminőség-javítás iránt elkötelezett tudósokkal és életmentő találmányaikkal találkozhatunk. Láthatjuk annak a boncasztalnak pontos másolatát, amelyen Semmelweis Ignác kereste a megoldást a gyermekágyi láz visszaszorítására. És aki elég bátor, kipróbálhatja azt is, milyen sikerrel tudna elvégezni egy laparoszkópos műtétet. Az Energia, ipar szekcióba lépve megforgathatunk egy Segner-kereket, és megtudhatjuk azt is, hogyan kerül egy magyar geológus Mozart Varázsfuvolájába. Ha elég kitartóak vagyunk, beszéltethetünk egy beszélőgépet, kipróbálhatunk egy rádió- és tévéstúdiót, és a képrögzítés különböző eszközeivel szelfiket is készíthetünk magunkról. A mezőgazdaság világába egy stilizált, közel háromszázezer hurkapálcából készült búzamezőn keresztül vezet az út, melynek közepén egy százéves Lokomobilt, azaz gőztraktort szemlélhetünk meg közelebbről. Majd felérve az űrbe, VR-szemüveg segítségével körbenézhetünk a Marson, megismerhetjük a fekete lyukak rejtélyét, hogy aztán a Hold-bázison leszüretelhessük jól megérdemelt paprikánkat.

1 2 3 4 5 6 / 6

Jól működő mintázatok

A kiállítási tartalomból jól látszik, hogy a látogatóknak hosszabb itt-tartózkodásra kell felkészülniük. Csak végigfutni a tárlaton is legalább két óra, de az érdeklődőbbek akár egy teljes napot is eltölthetnek a Millenáris B csarno­kában.

A tudomány csodálatos világa teli van hihetetlen nehéz dolgokkal. Ám mivel alapvető pszichológiai tény, hogy egy-egy dologra csak nagyon rövid ideig tudunk koncentrálni, a kiállítást úgy kellett kitaláljuk, hogy ez a ki- és bekapcsolás működni tudjon. A tárlatot éppen ezért átszövik a hosszabb-rövidebb történetek, sok a lényegre törő, nemegyszer meghökkentő információ, tudományos érdekesség, kvíz, mondja Csorba László történész, a tárlat egyik kurátora, aki Gazda István vezető kurátorral együtt dolgozott azért, hogy az Álmok álmodóiból valódi közösségi élmény váljon.

– Az emberek csoportokhoz tartoznak, rengeteg identitásuk van. Ezek között a legjelentősebb, amelyet nemzetnek nevezünk. A nemzet nyersanyaga pedig a múlt, melynek évszázadok óta kiformálódott mintáit a családok és az intézmények, köztük az iskolák adják át az újabb és újabb nemzedékeknek.

Ha végignézzük a kiállítást, ezek a minták mintázattá válnak, ami elkezd bennünk működni. Büszkeséggel tölti el a látogatót, hogy ahhoz a közösséghez, ahhoz a nemzethez tartozik, melynek tagjai ilyen jelentős találmányokkal gyarapították az emberiség tudáskincsét. Azt a tudáskincset, amely az egyetlen eszköz, hogy szembe tudjunk nézni, meg tudjunk harcolni a jövő kihívásaival.