Hirdetés

Sportoló, aki síelőként az 1948-as téli olimpián két számban is képviselte Magyarországot, esetleg a Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert veje. Jó, ha az átlag magyar polgár ennyit tud Libik Györgyről. Merthogy az iskolai történelemkönyvek nem igazán foglalkoznak vele, holott sikeres élsportolói karrierje mellett történelmi szerepe, bátor helytállása is példaértékű. Az 1919-ben született barátainak csak „Liba” vagy „Libás” fiatal felnőttkora éppen a magyar történelem egyik legvérzivatarosabb időszakára esett, így a II. világháborúban embereket bújtatott és sokakat mentett meg a deportálástól. Részt vett a háború utáni újjáépítésben, majd az 1956-os forradalomban is. A forradalom leverését követően előbb Lengyelországba, majd Svédországba menekült, ahol elismert kutatómérnök és sikeres üzletember lett. Libik György kémregénybe és politikai thrillerbe illő életútját Medgyesi Konstantin történész–muzeológus, szociológus dolgozta fel, kezdve a Szent-Györgyi Kornéliához fűződő nagy szerelemtől a „szezon végéig”, azaz élete utolsó, immár itthon töltött időszakáig. A szerző ezúttal is történészi alapossággal, ugyanakkor olvasmányosan megírt dokumentumértékű regényt tett le az asztalra, mégpedig egy olyan méltatlanul elfeledett emberről, aki „nem volt szent, nem vált belőle ikon. Megmaradt a mi hús-vér XX. századi hősünknek.”.

Kapcsolódó cikkünk