A komáromi erődrendszer mint európai unikum

A Monostori erőd, amely fontos része a komáromi erődrendszernek, világörökséggé nyilvánításra pályázik. Közép-Európa legnagyobb újkori erődje évtizedeken át szolgálta a magyar honvédség katonanemzedékeit, majd 1945-től a szovjetek használták lőszerraktárként, ahol százötven vonatnyi lőszert, robbanóanyagot, rakétát és egyéb hadianyagot halmoztak fel. A kilencvenes évek elején, vagyis miután a szovjetek kivonultak az országból, az erőd katonai szerepe végleg megszűnt, s a létesítményt 1998 óta az érdeklődők is látogathatják. A növekvő érdeklődést jelzi, hogy míg 1999-ben 16 ezer látogató érkezett, 2003-ban már 75 ezren, 2005-ben pedig 120 ezren keresték fel az időközben igazi idegenforgalmi látványossággá vált egykori katonai helyszínt.

Az a folyamat, amelynek célja, hogy az erőd eurorégiós, önfenntartó élményhelyszínné váljon, 2003-ban kezdődött meg. Az eddigi rekonstrukció során a mintegy 70 hektárnyi területen található létesítmény néhány része már megújult, de a teljes felújítás költsége mintegy húszmilliárd forintra tehető. Sokan – így a UNESCO budapesti irodája is – többek között azért tartják kívánatosnak, hogy a komáromi Monostori erőd a világörökség része legyen, mivel ha elnyerné a rangot, nagyobb eséllyel pályázhatna nemzetközi fejlesztési pénzekre. A dolog érdekessége, hogy a Monostori erőd együtt pályázik a szlovákokkal, hiszen a komáromi erődrendszer egy része az 1945-ben kettévágott Komárom északi felén, a Duna bal partján terül el. A komáromi erődrendszer VI-os számú bástyája, amely szintén a szlovákiai részen található, 1994-ben egyébként már elnyerte az Európa Nostra-díjat.

A Duna bal partján lévő Komárom (Felvidék) az elmúlt két évben 12 millió korona, azaz mintegy 75 millió forint uniós támogatást nyert el a vár felújítására. A teljes felújítás azonban 1 milliárd koronába, azaz mintegy 6-7 milliárd forintba kerül majd, és minden bizonnyal évtizedeket vesz igénybe.

„Az Európai Unió Filharmonikus Zenekarának székhelye Komárom lesz” – hangzott el a Duna-parti városban 2005 februárjában. A város és a régió kulturális élete számára sorsdöntő mondatot azon a találkozón jelentették be, melyen a felvidéki Révkomárom és a magyarországi Komárom képviselői, valamint az EU Filharmonikus Zenekarának alapítói folytattak eszmecserét. Tekintettel arra, hogy az elmúlt tizenöt évben Komárom és Révkomárom igen gazdag kulturális – s ezen belül művészeti – együttműködést épített ki, a döntés rendkívüli jelentőségű. Már csak azért is, mert ily módon a város és a régió hírneve túlnőhet nemcsak Közép-Kelet-Európa, hanem az Európai Unió határain is. A város nemcsak az EU-zenekar működési feltételeihez szükséges anyagi fedezetre, hanem egy 450 férőhelyes hangversenyterem megépítéséhez is pályázatot nyújt be, ahol a zenekar a téli időszakban szerepelne. Mivel nem egyszerű színházteremről van szó, akusztikai és műszaki felszereltsége világszínvonalú kell hogy legyen. Az Európai Unió Szimfonikus Zenekara a nyári időszakban pedig az impozánsan felújított Monostori erődben nyújthatna művészi élményt a zeneszerető közönségnek.

A legújabb fejlemény pedig az, hogy Szlovákia és Magyarország közlekedési minisztere a napokban a Monostori erődben aláírta azt a szándéknyilatkozatot, amelynek megvalósításával a komáromi erődrendszer 2008-ban felkerülhet az UNESCO Világörökség Listájára.

Az erődöt a jövőnek, gyermekeinknek építjük. Elődeinktől kaptuk, a magyar történelemben jelentős szerepe volt, s nemcsak a komáromiak büszkék rá, hanem – határoktól függetlenül – az egész magyar nemzet. Amennyiben a XIX. század második felében épült és 1990-ben műemlékké nyilvánított Monostori erőd elnyerné a megtisztelő rangot, immár a tizedik magyarországi helyszín lenne, amely a világörökség részét képezné.

Tarics Péter