A múzeumok csúcsszerve lesz a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ

Csák János kiemelte: az átalakítás nem annyira radikális, mert a magyar identitást, a magyar kulturális örökséget és a magyar hagyományokat megjelenítő corpusba beletartozik mindaz, ami kifejezi az 1100 év magyar világát, így a Magyar Nemzeti Múzeum a régészettel és a tárgyi emlékekkel együtt, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint az Iparművészeti Múzeum.

„Nem az intézmények a fontosak, hanem az, hogy az intézményekből a magyar identitás, a magyar üzenet hogyan juthat el a modernitásba” – fogalmazott a miniszter, aki hozzátette, hogy olyan mértékű áttörést szeretnének elérni, mint ami a tavalyi, az egész Kárpát-medencét bejárt Magyar Géniusz című vándorkiállítással sikerült.

A Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ létrehozásáról a miniszter elmondta: ehhez meg kellett találni a megfelelő embert és a megfelelő időt, ami most jött el, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának a pályáztatásánál.

Demeter Szilárd olyan tervvel állt elő, amely már többeknek eszébe jutott, például Klebelsberg Kuno kultuszminiszternek is az 1920-as években, hogy „hogy lehet ezt az ütőképes, lándzsahegyként működő és hatékony közvetítését a magyar kultúrának létrehozni” – fogalmazott Csák János.

A miniszter célként jelölte meg, hogy a jövőben „minél több magyar és külföldi tudjon részesülni a magyar kultúra gyümölcseiből”.

Elmondta: rengeteg jó kiállításunk van, melyekről nem lehet hallani, ugyanis a múzeumok nem képesek arra, hogy ezeket hatékonyan megmutassák. Ezért a jövőben olyan, a múzeumokat támogató marketing akciók lesznek, „melyek felkínálják a nézőknek azt a palettát, amelyet a magyar kultúra – az írott és a tárgyi örökségünk – fel tud kínálni”.

Csák János Klebelsberg Kunót idézve feladatként jelölte meg, hogy támogatni kell a magaskultúrát, a magyar nagy teljesítmények létrehozását, ezt nemzetközileg be kell mutatni, a nemzetközi nagy teljesítményeket ide kell hozni, de a legfontosabb, hogy el kell vinni a kultúrát a nemzet széles rétegeihez.

Ez a feladat pedig nem különböző különálló, hanem egy robosztus intézménnyel valósítható meg – fűzte hozzá a miniszter.

Emlékeztetett: miniszteri tisztsége kezdetekor a kultúrára költött állami forrásoknak a hetven százaléka Budapestre, míg harminc százaléka vidékre került. Ez az arány a főváros esetében most 64 százalék, míg a vidék részesedése feljebb ment.

Csák János hangsúlyozta, hogy létrehoztak egy olyan programot, mely a 173 hazai járásra épít és amelynek részeként a nemzet nagy kulturális intézményei olyan csomagokat állítanak össze, melyekért nem kell feljönni Budapestre, hanem ezeket elviszik a járásközpontokba.

Elmondta: a program kísérleti szakasza április 30-án végződik 43 járásban és rendkívül sikeres lett. A programra források lesznek átcsoportosítva és május 1-től ezt további intézményekre terjesztik ki.

„Nem csak Budapesten születnek meg a jövő alkotói, a jövő közönsége, a jövő mecénásai” – fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve: a jövőbeli tehetségeket el kell érni, hogy alkotó vagy jó közönség, esetleg mecánás váljék belőlük.

Csák János emlékeztetett: az Erasmus-ösztöndíjjal kapcsolatban kialakult akadályoztatás miatt kialakították a Pannonia Programot, amely nagyjából hasonló méretű, mint az Erasmus és az egész világra kiterjed, mind az oktatók, mind a hallgatók mobilitására.

A miniszter kiemelte: a Brüsszellel fennálló sok vita ellenére biztató az Erasmus Programnak és a Horizont Programnak a jóváhagyása is.

„A tudományos világ elég átlátható. Annak érdekében, hogy kialakuljon egy konszenzus, megújítottunk három testületet: van a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, van a HUN-REN irányító bizottsága és létrehoztunk egy kutatási kiválósági tanácsot, melynek az elnöke Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus lett” – mondta Csák János, hozzátéve, hogy a Neumann János Programot mindhárom testület és a kormány is jóváhagyta.

„A Zeneakadémia az egyetlen olyan egyetemünk, mellyel nagyon nehéz együttműködni. Minden más egyetemmel – legyen az modellváltott egyetem, legyen az egyházi, vagy magánegyetem – kitűnő a kapcsolat” – fogalmazott Csák János.

Mint elmondta, Kotán Attila, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárja az egyik legkitűnőbb szakember. Gazdaságilag a Zeneakadémia teljesen rendben van, 2022-höz képest az egyetem költségvetése húsz százalékkal megnőtt.

„Mi, mint a magyar kormány, tiszteletben tartjuk azt, hogyha egy ilyen szenátus van, akkor mutassák meg, hogy mit tudnak. De az egy teljes félreértés, hogy a Zeneakadémiának a szakmai, oktatási, tudományos és nemzetközi teljesítménye a kancelláron múlna” – mondta Csák János.

A Zeneakadémia oktatási, kutatási és nemzetközi teljesítménye siralmas – fogalmazott a tárcavezető.