A nemzet ereje abban áll, ha hű marad lelki-szellemi és tárgyi örökségéhez

Kétnapos Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei látogatásának második napján Novák Katalin arról beszélt, hogy a görögkatolikusok azért is fontosak nekünk, magyaroknak, mert a keleti világosságot hozzák el a nyugati keresztény kultúrába.

Az államfő hozzátette, alapvető magyar, „génjeinkben lévő” tapasztalat, hogy Kelet és Nyugat nem létezhet egymás nélkül, ez a kettős meghatározottság ugyan mindig ott volt a magyar költők, írók és művészek tudtatában, de kevesek számára volt olyan világos és érthető, mint a görögkatolikusoknak.

Velük, kulturálisan, a keleti kereszténység érkezik meg a nyugati kereszténységbe, ebből a találkozásból pedig nemcsak a békés egymás mellett élés, hanem a keresztény hit és kultúra gazdagodása következik – fogalmazott az államfő.

A köztársasági elnök beszédében leszögezte, a nemzet ereje elsősorban abban áll, ha hű marad lelki, szellemi és tárgyi örökségéhez, és mivel a magyar államiság egyidős a magyar kereszténységgel, értékeink csak ebben a keretben, a „nemzeti és keresztény gondolat egymásra hatásában” értelmezhetők.

„A kereszténység volt az az igazodási pont, amely megőrizte hazánkat a történelem útvesztőiben, egyházaink azok az intézmények, amelyek menedéket jelentettek és reményt adtak a legnehezebb időkben is, amelyek példaképeket és vezetőket adtak akkor is, amikor erre az állam nem, vagy nem az egész országban volt képes” – hangoztatta Novák Katalin.

Kifejtette, ma a világ alapvető értékei ugyanolyan jelentőségűek, mint bármikor, hiába akarják sokan elhitetni ennek az ellenkezőjét, próbálják a közösség legkisebb, legbensőségesebb és legerősebb magját, a családot egyre hangosabban átértelmezni, ezt a modellt meghaladottnak kikiáltani, vagy a hit gyakorlását nemkívánatosnak minősíteni.

„Az értékeink ugyanazok, mint kétezer, ezer vagy száz éve, és ebből nem engedünk, nem is engedhetünk” – egyértelműsítette az államfő. Novák Katalin az eseményen hangsúlyozta, Magyarországon éppen ezért szükség van az egyházakra, hogy lelki támaszt adjanak, tanítsanak, neveljenek, ápoljanak és gyógyítsanak.

Ennek a munkának tevékeny résztvevője az a görögkatolikusság, amely az elmúlt években megerősítette szervezeti felépítését, megbízható munkát végez a köz érdekében, kiemelkedő segítséget nyújt az ukrajnai háború elől menekülőknek, valamint partnere a magyar kormánynak – tette hozzá.

Arról is beszélt, az egyházak fontos „világítótornyok” a modern világ viharaiban, több évezredes tapasztalattal és tudással rendelkeznek, ezzel pedig hitet, az értékekért történő bátor kiállást, reményt és jövőt adnak az emberiségnek.

Ma Európában és a világon sok helyen közömbösséget lehet tapasztalni a keresztény értékkekkel szemben, egyre többen fordulnak el az egyházaktól, Magyarország azonban megerősíti és megbecsüli egyházait, épít arra a biztos alapra, amit a nemzet számára nyújtanak – mondta Novák Katalin, megköszönve a magyarországi egyházak által végzett munkát.

Kiemelte, az elmúlt tíz évben háromezer templom újult meg és kétszáz új imaház épült a Kárpát-medencében, 2010 óta több mint duplájára, 241 ezerre emelkedett az egyházi iskolákban tanulók száma, hittanoktatásban pedig 2022-ben 327 ezer gyermek vett részt.

A múzeumról szólva elmondta, régi hiányt pótol a nemzet kulturális életében, egyidejű találkozási és tájékozódási pontja lesz a görögkatolikus múltnak és jövőnek. Az ünnepségen Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolita áldotta meg és szentelte fel a muzeális gyűjtemény épületét.

Beszédében az egyházi vezető úgy fogalmazott, azzal dicsérhetjük az ősöket, ha hűségesen átvesszük, hitelesen megéljük és érthető módon – a saját hitvilággal gazdagítva – továbbadjuk ezt a kincstárat utódainknak.

Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érseki hivatalának irodaigazgatója a beruházásról szólva elmondta, a mintegy kétezer négyzetméter alapterületű, tematikus múzeum felépítéséhez, illetve az épületben megvalósított főiskolai férőhelybővítéséhez szükséges, csaknem kétmilliárd forintos forrást a magyar kormány és más támogatók biztosították.

Az épületben a kiállítótermek mellett festőrestaurátor-műhely, raktárak és közösségi terek kaptak helyet. A négyszintes kiállítótér emeletein a görögkatolikus egyháztörténeti és egyházművészeti örökség állandó kiállítása lesz látható, földszintjén pedig időszaki kiállításokat és művészeti kulturális eseményeket rendeznek.