A nemzeti könyvtár digitális kincsei

– Mióta létezik a Magyar Elektronikus Könyvtár?

– Az Országos Széchényi Könyvtár alapvető feladata, hogy gyűjtse, megőrizze és feldolgozza a Magyarországon megjelent, illetve a magyar vonatkozású dokumentumokat, de emellett az is küldetése, hogy ezeket a lehető legszélesebb körben tegye hozzáférhetővé. Ennek a kultúraközvetítő tevékenységnek színtere valamennyi fenntartásában működő könyvtárépület, vagyis a Budavári Palota F épülete, az Országos Idegen Nyelvű Könyvtár és a zirci Ciszterci Műemlékkönyvtár, ám online tartalomszolgáltatásain keresztül ez a hozzáférhetőség univerzálissá válik. A MEK-nek több mint negyedszázados múltja van. Harminc évvel ezelőtt, a hőskorban azzal a céllal jött létre, hogy a világhálón keresztül olvashatóvá tegye az iskolai tananyag által is megkövetelt klasszikusokat, vagyis eredetileg nem a tömeges tartalomszolgáltatás igényével hívták életre.

– Hány kötete van jelenleg a MEK-nek?

– A magyar kultúra napján, január 22-én mintegy 25 ezer kötet szerepelt az állományában, de ennél jóval több kiadványt dolgoztunk fel elektronikusan, különösen az utóbbi két évben kezdődött tömeges digitalizálásnak köszönhetően. Ezen a téren ma már a nemzetközi élmezőnybe tartozunk. 2023-ban 13 millió oldalt digitalizáltunk, az idén ennél is többet tervezünk. Azon dolgozunk, hogy azok a művek, amelyek szerzői jogi szempontból közzétehetők, a lehető leghamarabb váljanak mindenki számára nyilvánossá és ingyenessé. Természetesen a szerzői jogi védelem alatt álló köteteket is digitalizáljuk, de azokat az idevonatkozó jogszabályok betartása mellett nem a MEK weboldalán, hanem úgynevezett zárt láncú hálózatban tesszük közzé. Ezzel párhuzamosan folyamatosan figyeljük, hogy az adott tárgyévben kik esetében járnak le a szerzői jogi kötelmek.

– Mi a szabály?

– A szerzői jogi védelem a szerző halálát követő év január 1-jétől számított 70 évig él. Idén tehát az 1953-ban elhunyt szerzők esetében szűntek meg a korlátozások, így kerülhettek a MEK-be például Nyirő József és Szép Ernő művei is. Az említett írók immár teljes életműve megtalálható digitális tartalomszolgáltatásunkban.

– Említene néhány konkrét olvasmányt?

– Az erdélyi Nyirő József 13 kötete között szerepel a Jézusfaragó ember, a Kopjafák és a Havasok könyve című elbeszélésgyűjtemény, valamint az Uz Bence és a Madéfalvi veszedelem I–II. című regény is. Szép Ernőnek, aki költő, regényíró, újságíró és színpadi szerző is volt egy személyben, mostantól 46 kötete olvasható a MEK-ben. A hazai színházi abszurd humor megteremtőjének kabarétréfái és egyfelvonásos művei, mint a Kabaret-dalok, a Május, a Patika vagy a Vőlegény, napjainkban is keresett és szívesen játszott darabok. Legismertebb prózai alkotásai, a Lila ákác, A jázminok illata és a munkaszolgálat gyötrelmeit leíró, 1944-es Emberszag, szintén szabadon olvashatók elektronikusan.

– A szépírók mellett más művészeti területet képviselő alkotók is szerepelnek a MEK-ben?

– Jó példa erre a páratlan életutat magáénak tudható Fábián Gáspár, az 1920-as évek egyik legfoglalkoztatottabb építésze, akinek nevéhez főként középületek, iskolák, kórházak és száznál is több templom megalkotása fűződik. Ő tervezte többek között a fővárosi Szent Margit Leánygimnázium épületét, a mai Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karát, a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplomot, illetve az Üllői úti Szent Kereszt-templomot is. „Isten kőmívese” nem csak építészeti örökségünket gazdagította, hiszen szakkönyveivel és szépirodalmi ihletettségű visszaemlékezéseivel is beírta magát a magyar építészet- és művelődéstörténetbe.

– Fellelhető a MEK-ben az első magyar földön nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum, azaz a Budai krónika is. A kiadványt Hess András így említi ajánlásában: „…óriási és sok napot igénylő munkát vállaltam magamra, tudniillik Pannónia krónikájának kinyomtatását, tehát olyan munkát, amely hitem szerint minden magyar ember számára kedves és szívderítő.” Mi volt az apropója, hogy a kiadvány megjelent a MEK-ben?

– Tavaly ünnepeltük a magyarországi könyvnyomtatás 550. évfordulóját. Hess András 1473. június 5-én, pünkösd vigíliáján fejezte be a magyarok krónikájának kinyomtatását. Egykori nyomdája itt, a budai Várnegyedben, a ma már róla elnevezett téren állt. A kötetből mindössze tíz példány maradt fenn a világon. Az OSZK-ét 1843-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta meg a gyűjteménynek. A Budai krónika tetszetős fakszimileváltozatát, illetve kísérő kötetben a mű latin nyelvű átiratát, a magyar nyelvű fordítást és a hozzájuk kapcsolódó kísérő tanulmányokat tavaly adta ki a nemzeti könyvtár; néhány gyűjtői példány még megvásárolható belőle.

– Vannak-e arra vonatkozó adatok, hogy mennyire népszerű a MEK?

– A napi forgalom 50-60 ezer kattintás körül alakul. Január 22-e óta az elérések aránya tízezres nagyságrenddel emelkedett. A növekvő kattintásszámok beszédesen tükrözik, hogy a MEK feltöltése újabb és újabb érdekes tartalmakkal, ismert szerzők műveivel számottevően inspirálja az olvasókat.

– Letölthetők a MEK virtuális kiadványai például e-book-olvasóra is?

– Minden olyan eszközre letölthetők, amely képes PDF-fájlokat kezelni. Számunkra is rendkívül érdekes azonban, hogy felhasználóink kétharmada nem e-könyvként vagy okoseszközök segítségével, hanem személyi számítógépen olvassa az elektronikus könyvtár anyagát.

– Vannak-e egyéb attrakcióik?

– A MEK kétségkívül az OSZK zászlóshajója, ám számos más dokumentumtípust is gyűjtünk, a teljesség igénye nélkül: térképeket, kéziratokat, kéziratos kottákat, fotóanyagokat. Az említett kéziratok között is számos olyan dokumentum található, amely már mentesült a szerzői jogi kötelmek alól, ezért digitális változatukat szintén igyekszünk közzétenni. Már elkezdtük publikálni a Petőfi család kézirathagyatékát, valamint Kölcsey Ferenc életművét. Külön is kiemelném Mátyás király könyvtárának virtuális rekonstrukcióját. A Bibliotheca Corviniana, az uralkodó budai fejedelmi könyvtára a reneszánsz kori Európa leghíresebb gyűjteménye volt a vatikáni állomány után.

Az Alpokon innen nem volt hozzá fogható. A Mátyás király halála, majd a mohácsi vész utáni évtizedekben a bibliotéka szétszóródott. A nagyjából 2000 darabból álló corvinagyűjteménynek csak mintegy tíz százaléka élte túl a történelem viharait, nagyobb részben kézzel írt kódexek, kisebb részben ősnyomtatványok. Magyarországon öt közgyűjteményben ötvenöt corvinát őrzünk, ebből harminchetet az OSZK-ban. A hazánkban található könyveket leszámítva napjainkban Törökországtól az USA-ig 14 nemzet 45 intézménye büszkélkedhet corvinával. 2022-ben az OSZK valamennyi intézményt megkereste azzal a kéréssel, hogy a náluk levő anyagot digitalizálják és engedjék át online publikálásra. Az elmúlt két évben több mint 60 corvina elektronikus változatát sikerült megszereznünk a világ minden tájáról. Legutóbb az isztambuli Topkapı palotában őrzött két kódexet kaptuk meg online formában. A kutatóink által feldolgozott könyveket a Corvina.hu honlapon tesszük közzé. Hitvallásunk szerint a nemzeti könyvtár tartalomszolgáltatásához mindenképpen hozzátartozik, hogy ezeket a felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat is széles körben olvashatóvá tegyük a magyarok számára.