A nemzeti közgyűjteményi intézmények feladata, hogy megjelenítsék a magyar örökséget

Kiemelte: a magyar polgári kormányok politikáját jellemzi az a gondolat, miszerint a magyar kulturális örökséget és a magyar hagyományokat egy olyan corpusnak tartja, amelybe beletartozik mindaz, ami összefoglalja az 1100 év magyar történelmét és örökségét. Mint mondta: a közgyűjteményeknek az is fontos feladata, hogy az általuk őrzött tudást a lehető leghatékonyabban tudják átadni a következő nemzedékek számára.

Hangsúlyozta: egy olyan népnek, mint a magyar, amely mindenféle nagyobb erőkkel szemben megőrizte identitását, nagy felelőssége van abban, hogy milyen válaszokat ad a jelen kor kihívásaira.

„Identitás és kultúra nélkül nincsen cselekvőképesség” – húzta alá a miniszter, hozzátéve, hogy egy olyan nemzetnek, amely 1100 éve él Európa közepén, felelőssége, hogy megragadja a zsidó-keresztény hagyományokon nyugvó identitását, amely a magyar kultúra alapja.

A miniszter úgy vélte, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb tanulsága, hogy nem tekintjük magunkat a történelem áldozatának, hanem „túlélők vagyunk, túléltük a hihetetlen történelmünket mint alkotmányos entitás”, éppen ezért fontos az a szuverenitásért folytatott harc, amelyet a kormány Brüsszelben, vagy bárhol a világon folytat. Hiszen „szuverenitás és identitás nélkül nincsen cselekvőképesség” – mutatott rá.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy július elsejével veszi át Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, amelyhez kapcsolódva féléves útjára indul a Kulturális és Innovációs Minisztérium által támogatott 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat is. Ennek célja, hogy bemutassa, a magyarok hogyan gondolkodnak az életről, és hogyan illeszkednek bele az Európai Unióba.

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy az elmúlt hetekben az új központ alá tartozó múzeumokkal és szakmai szervezetekkel való egyeztetések során feltérképezte a szektor legfontosabb problémáit, és ezeket összegezve tesz majd javaslatot a megoldásra. Kiemelte: a legsürgetőbb feladatok között szerepel a restaurátor szakma támogatása, utánpótlásképzése, valamint a közgyűjtemények raktározási problémáinak megoldása is.

„A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ első feladata lesz láthatóvá tenni a magyar közgyűjteményeket, és megmutatni azt az értékhalmazt, azt a kulturális kincset amit őrzünk és gondozunk” – emelte ki, hozzátéve, hogy fontos lesz folyamatosan figyelni a világ változására és adaptálódni az új a kihívásokhoz, akár kreatívipari együttműködések révén is.

A központba július elsejével olvad be a hat társintézmény, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint az Iparművészeti Múzeum. Az igazgató fontosnak nevezte, hogy az integráció ellenére a társintézmények szakmai autonómiája, profilja, karaktere megmaradjon és gazdagodjon. „Abban reménykedünk, hogy a hat különböző típusú, és a maga szakmuzeológiai feladatát legmagasabb szinten ellátó társintézményi együttműködésből olyan közös rendezvények, programok, kiállítások születnek, amelyek biztosítani fogják, hogy ez a közgyűjteményi központ több mint a társintézmények matematikai összege” – emelte ki.

Bejelentette, hogy az integrációért felelős szakmai munkát Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) egykori főigazgatója fogja koordinálni. „Nagy intézményt vezetett és szakmailag is hozzáértő” – indokolta a szakember választását Demeter Szilárd, aki azt is hozzátette, hogy az előzetes számítások alapján az új központnak nagyjából 1300 milliárd forintnyi ingatlanfejlesztési forrásra lesz szüksége.