A pálos rendet bemutató kiállítás nyílik
Régészeti leletek, liturgikus tárgyak, installációk, hazai és külföldi kódexek segítségével mutatja be a pálos szerzetesrendet a Pálosok című kiállítás, amely június 15-től látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A tárlatról rendezett hétfői budapesti sajtótájékoztatón Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a magyar történelem és az egyháztörténet összefonódásáról szólva azt hangsúlyozta, hogy a pálos rend története kiemelt jelentőségű, amelyet a kiállítás a mindennapok oldaláról közelítve mutat be.
Tanúságtételnek, nagy tanításnak nevezte a tárlatot Puskás Antal, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke, aki szerint mindez segít emlékezni arra is, hogy honnan jöttek, hogyan küzdötték le a pálosok a nehéz korszakokat, és mire jutottak.
Az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend alapítója, Boldog Özséb halálának 750. évfordulójára emlékezett 2020-ban. Az esztergomi kanonokból lett pilisi remete szervezte közösségivé az 1220-as évektől népszerűvé vált magyarországi remeteéletet, és alapította meg a pálos rendet 1250 körül. A rend fejlődése folyamatos volt a késő középkorig, a 15. századtól pedig megvetette lábát nem csupán Közép-Európában, hanem Rómában és Európa más szegleteiben is.
Pető Zsuzsa, a kiállítás egyik kurátora kiemelte, hogy a rend története kevéssé ismert, ugyanakkor rendkívül gazdag.
A Magyar Nemzeti Múzeumban szeptember 12-ig látható kiállítás átfogó képet kíván adni az egykor magyar földről induló szerzetesrend múltjáról, jelenéről és távlatairól. A tárlaton Kárpát-medencei kolostorokból származó régészeti leletek, középkori, pálos vonatkozású irodalmi emlékeket őrző hazai és külföldi kódexek, arany, ezüst liturgikus tárgyak, kora újkori nyomtatványok, számos szobor, festmény és metszet ad betekintést a pálosok történetébe.
Mint Bojtos Anita, a kiállítás másik kurátora elmondta, a pálos rend történeti életterébe mintegy 10 tonna faanyagból épített monumentális installációk vezetik be az érdeklődőket, emellett műtárgyak mutatják be azt az építkezést, amíg a barlangok közelében élő pilisi és mecseki remeteközösségek eljutottak a XXI. századig.
A tárlat egy középkori kerengő-installációval kezdődik, majd egy barlangon keresztül vezet az út, ahonnan kilépve az elmúlt 750-770 év meghatározó tevékenységeiről tájékozódhat a látogató: a kolostori életről, a gazdálkodásról, a liturgikus életről, a lelkipásztorkodásról.
A pálosok a magyar rendtartományban öt kolostort tartanak fenn összesen 18 rendtaggal, és ezek a helyszínek központi helyen, egy terepasztalon futó vasútmodell megállóiként szerepelnek a kiállításban. A modellvasút az évente Budapestről a rend lengyelországi központjába, Czestochowába induló Fekete Madonna zarándokvonatot jeleníti meg, amely szimbolikusan összeköti az öt magyar kolostort Czestochowa Jasna Góra kolostorával.
A Romlás és újjászületés című tartalmi egység a Pázmány Péternek (is) tulajdonított mondatra utal, amely szerint Magyarország a pálosokkal emelkedik és hanyatlik. A következő teremben a gazdagon díszített pesti pálos könyvtár egy részlete elevenedik meg.
A tárlaton láthatók a pálos rendtörténet olyan emblematikus műtárgyai, mint Remete Szent Pál vörösmárvány sírköve, a Nagyvázsonyban Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának a pálos szerzetesek által készített – Festetics-kódex néven ismert – imádságos könyv, a czestochowai kolostor műkincsei és kegytárgyai, vagy épp barokk kori pálos írók, közöttük Gyöngyösi Gergely, Fráter György, Virág Benedek vagy Vezér Ferenc munkái.
A kiegészítő tartalmak (videók, zenék és szövegek) QR-kódokon keresztül és a helyszínen lévő tableteken tekinthetők meg.
