Fotó: shutterstock.com/Szász-Fábián József
Hirdetés

Kétségtelen tény, hogy akkoriban az első Fidesz-kormány bukását követő MSZP–SZDSZ-uralom, azaz a D-209-es Medgyessy, majd az őt megpuccsoló Gyurcsány országlása alatt a történeti alkotmány meg a Szent Korona-tan eszméit hirdetni és terjeszteni még felért egy kisebb állam elleni izgatással. Az alapítvány azonban, többek között Varga Tibor elnöknek köszönhetően, mégis átvészelte a balliberális tobzódás nyolc esztendejét, és 2010 óta ismét akadálytalanul fejtheti ki ismeretterjesztő történelmi tevékenységét.

– Hazánk történeti alkotmánya, amit a Szent Korona-tan alapján Magyarország ősi alkotmányának is nevezhetünk, először az 1944. évi német, majd az azt követő 1945-ös szovjet megszállással felfüggesztődött, és az éppen aktuális idegen hatalom kénye-kedve szerint egyre jelentéktelenebbé és érvénytelenebbé devalválódott – mondja Varga Tibor alapítványi elnök. – 1949-től pedig, amikor szovjet mintára az akkori országgyűlés elfogadta a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, Rákosiék, később pedig Kádárék a történeti alkotmányt és a Szent Korona-tant kötelező felejtésre ítélték. Áttörést, illetve legitim visszatérést igaz történelmünkhöz a 2012. január 1-től hatályba léptetett Magyarország Alaptörvénye mint legmagasabb szintű jogforrás jelentett, amely úgy kezdődik, Isten áldd meg a magyart, és amely rögzíti azt is, hogy történeti alkotmányunk vívmányai többé nem merülhetnek feledésbe.

Csaknem két emberöltőn, azaz több mint ötven esztendőn át a Szent Korona-tan csak búvópatakként lehetett jelen a honi köztudatban, esetleg zárt összejöveteleken juthatott felszínre, a magyar közoktatásban és a tanárképzésben pedig még úgy sem. A világviszonylatban is egyedülálló tan örök érvényű tézisei, akár a László Gyula régész-történész által oly szépen megfogalmazott „A vérszerződés Magyarország anyakönyvi kivonata” tartalmú evidenciák nyilvánosan, plénum előtt szóba sem kerülhettek.

A ma már nagykorú alapítvány az első Szent Korona Konferenciát 2002-ben hozta tető alá, méghozzá abban a Magyarok Házában, az Astoria Szállóval szemben, amely jóval a szovjet megszállás előtt a magyar gazdák adományaiból épült, és amely a szocializmusban, minő történelmi paradoxon, a Szovjet Kultúra Házaként üzemelt. A kötelező internacionalizmussal átitatódott színháztermet szinte kiszellőztették az első konferencia előadói, többek között Andrásfalvy Bertalan, az MDF-kormány minisztere, Bakay Kornél régész és Balczó András olimpiai bajnok mondanivalói.

Korábban írtuk

Az azóta eltelt húsz esztendő alatt több száz helyszínen több ezer előadást rendezett az alapítvány történeti alkotmányunk ismereteiről, mellette néprajzi és történelmi tanfolyamokat szerveztek elsősorban pedagógusoknak, illetve tanulmányutakat közismert vagy kevésbé közismert történelmi helyszíneken. Az idei konferenciára az alábbi sorokkal invitálja az érdeklődőket Varga Tibor.

– A Magyarok Házából már régebben kikerültünk, ezért az utóbbi esztendőkben, a Covid éveit leszámítva, a budakalászi Kós Károly Művelődési Házban rendezzük meg az eseményt, idén június 10-11-én a soron következő tizenhatodikat. Különösen nagy számú közönségre számítunk, hiszen többek között olyan előadókat sikerült megnyerni, mint Prof. dr. Kásler Miklós miniszter urat, a Magyarságkutató Intézet jelenlegi elnök-vezérigazgatóját, dr. Horváth Attila alkotmányjogászt, vagy dr. Zétényi Zsoltot, a Göncz Árpád és Mécs Imre közreműködésével elgáncsolt igazságtételi törvény megalkotóját. A kétnapos konferencia az érdeklődők számára természetesen ingyenes.