Augusztus 15-én Nagyboldogasszony napját ünnepli a keresztény világ. Augusztusban több Mária-ünnepet is ülünk: a hónap 5. napján volt Havas Boldogasszony ünnepe, 22-én lesz Boldogságos Szűz Mária Királynő ünnepe, 26-án pedig a czestochowai Szűzanya, más néven a Fekete Madonna ünnepe. Az Egyház ezeken kívül is több Mária-ünnepet tart, ezek kifejezik a Szűzanya iránti ragaszkodást.

Hirdetés

Mi, magyarok különösen bensőséges kapcsolatban állunk a Szűzanyával, hiszen ő Magyarország védőszentje, Patrona Hungariae, akinek Szent István király halála előtt pártfogásába ajánlotta egész hazánkat, ennek köszönhetően maradtunk meg olyan történelmi csapások ellenére, amelyek súlya alatt más nemzetek elporladtak volna az idők viharában.

Nagyboldogasszony ünnepén Szűz Mária mennybevételére (Assumptio Beatae Mariae Virginis) emlékezünk, vagyis arra, hogy test szerinti romlatlanságban vétetett a mennyei dicsőségbe. A Jelenések könyvében ez így áll: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a Nap volt, lába alatt a Hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona.” Ennek művészi ábrázolása a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt csíksomlyói kegytemplom főoltára mögötti Szűzanya (Babba Mária)-szobor.

Szűz Mária szobra a csíksomlyói kegytemplom főoltárán 2018. május 17-én. A 2,27 méter magas kegyszobor a XVI. század elején készült hársfából, alkotója ismeretlen
Fotó: MTI/Veres Nándor

A keresztények már a V. században ünnepelték Mária mennybevételét, akinek Nagyboldogasszony neve magyar sajátosság, a Szűzanya különleges, mindenek fölötti anyasága előtti hódolat szép kifejezése. Sok katolikus országban munkaszüneti nap ez az ünnep, 1891-től 1948-ig Magyarországon is az volt – jó lenne, ha hazánkban is újra azzá válna, hiszen kiemelt jelentőségű nap ez, a magyar Egyház parancsolt ünnepeinek egyike, amikor kötelező a szentmisén való részvétel.

Kapcsolódó cikkünk