A vallásosságot a legnagyobb ateista diktatúra sem tudta elnyomni
A vallásosságot a legnagyobb ateista diktatúra sem tudta elnyomni a történész szerint.A vallásosságot a legnagyobb ateista diktatúra sem tudta elnyomni a történész szerint.
Kun Miklós hétfőn az M1 aktuális csatornán arról beszélt, hogy még a sztálini ateista rezsim ideje alatt is rendkívül vallásos volt az orosz nép, amelyet tükröz az is, hogy amint a szovjet diktátor 1941-ben alkalmat adott Moszkvában körmenet rendezésére, meghirdetés nélkül is 30 ezer ember gyűlt össze.
A szakember az 1917-ben uralomra jutott bolsevik hatalom hozzáállását álszentnek és morbidnak nevezte, mert miközben a hatalom üldözte a lakosságot és az egyházat, a vezetők maguk között gyakran Istenre hivatkoztak, egyházi énekeket énekeltek. Sztálin ötéves terve mégis az volt, hogy 1939-re egyetlen templom és pap se létezzen a Szovjetunióban, ami majdnem sikerült. 1938-ban csaknem 150 ezer embert tartóztattak le, köztük majdnem az összes papot, püspököt, világi hívőket, közülük 80 ezret pedig ki is végeztek – idézte fel a történész.
Rámutatott: 1941-ben azonban kiderült, milyen vékony a „vörös máz”, a legnagyobb elnyomás, kivégzési időszakban is mennyire vallásos volt az orosz nép. A sztálingrádi csata idején már megengedték, hogy a katonák ikonokat tegyenek ki – tette hozzá.
Az egyház visszaszorítása érdekében még ezt követően is számos tilalmat vezettek be Oroszországban, például húsvétkor templomokat zártak be, ugyanakkor ezek az idők már elmúltak – hangsúlyozta a történész.
MTI
