Hirdetés

Az előadók színes és gazdag mezőnye állt össze, egyként képviselve a blues, a rock, a népzene és a jazz-rock műfaját is. Bűnös dolog lenne bármelyik zenekart kiemelni, legyen elég annyi, hogy a Takács Tamás Blues Band épp akkora sikert aratott, mint a Pál István Szalonna folkzenekar. Az interneten a nézők rendelkezésére állt egy ablak, amelyben spontán megjegyzéseket tehettek az éppen futó műsorral kapcsolatos, ebbel kiderült, hogy még a világ messzebb lévő tájain, például Ausztráliában is voltak, akik követték a műsort.

Sokan féltették a fesztivált, amelynek eredetileg éppen a közvetlenség, a barátságos jelleg adja meg a hangulatát a paksi koncerthelyszíneken. Az előadók, legyen szó bárkiről, át tudták lépni azt az árnyékot, amit az online közvetítések szükségszerűen másféle atmoszférája jelent. Teljes erőbedobással játszottak, úgy, mintha népes közönség előtt léptek volna színpadra. Kicsit fura volt először a számokat követő csend, a tapsok, a bekiabálások, a tetszésnyilvánító füttyök hiánya, de hamar megszokta ezt a követők majd tízezres tábora.

A szervezőket – mindenekelőtt a Gárdai családot – dicsérte mindenki, akik elmondták, ez volt életük első, ilyen volumenű online fesztiválja, de remélik, hogy csak átmeneti formáról van szó, és jövőre ismét élőben zajlik majd a Gastroblues a hagyományos sörözgetésekkel, barátkozásokkal és kulináris élvezetekkel kísérve.

Korábban írtuk