Abasártól Mongóliáig – kiállítás a Magyarságkutató Intézetben
Múltunk feltárása – Abasártól Mongóliáig címmel nyílt kamarakiállítás szerdán a Magyarságkutató Intézetben (MKI); a tárlat négy év kutatásainak eredményét mutatja be.
Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke a megnyitón elmondta: a Magyarságkutató Intézet azért jött létre, hogy mindazokat a tudományágakat összefogja, amelyek a magyarság eredetével, történelmével, hagyományaival, kultúrájával, tehát az identitást képző tényezőkkel foglalkozik.
Mint mondta, a régészet lényeges diszciplína, mert azokat a tárgyi emlékeket gyűjti, amelyeket őseink használtak, rámutatnak az életformára, arra, hogy hogyan látták a világot és olyan ismerteket közvetítenek, amelyeket semmi más nem pótol.
A jelenlegi kiállítás célja, hogy megmutassa az érdeklődőknek, mi az, ami a magyar identitás vizsgálatában lényeges, melyek voltak azok a tevékenységek, amelyeket az intézet az adott időszakban elvégzett – hangsúlyozta a főigazgató.
Abasáron olyan eredményeket értünk el, amelyek át kell hogy írják a magyar egyház történetét, a korai Árpád-korra vonatkozó krónikát – emelte ki Kásler Miklós.
A főigazgató az MTI-nek elmondta: a kiállítás Belső-Ázsiába, Mongóliába, Abasárra, a harmadik magyar király, Aba Sámuel királyi székhelyére, egy tatárjárás környéki faluba és további régészeti feltárásokra vezeti a látogatót. A tárlatot a követni fogják újabb és újabb, további munkák eredményeivel bővülő kiállítások – tette hozzá.
A megnyitón elhangzott, hogy a kiállításon a Magyarságkutató Intézet 2019 és 2022 között önállóan és társintézményekkel együttműködésben végzett régészeti feltárásainak, ebben a formában elsőként közzétett eredményeit ismerhetik meg a látogatók.
Az Andrássy úti épület földszinti kiállítótermében négy vitrinben három helyszín leleteiből látható válogatás, emellett az ásatások eredményeit hat poszteren és digitális médiatartalom formájában is bemutatják.
A kiállításon megtekinthetők az Abasár, Bolt-tető régészeti lelőhelyén, Aba Sámuel egykori monostorának területén feltárt régészeti leletek, liturgikus tárgyak és egy márványból faragott, Szűz Mária ábrázolással díszített, egykor festett kőtöredék, amely feltehetően az egykori főoltár része.
Látható a Terjék-tanyán található homokdombon feltárt honfoglalás kori temető leletanyaga, a Tázlár-templomdomb Árpád- és középkori sírleleteinek egy része.
Megtekinthetők a Fót-Sikátorpusztán található, Árpád-korban épült templom feltárt épületmaradványai és a függőtagozattal ellátott záróköve, valamint a mongóliai Ar-Gunt temető leletanyaga.
A kiállításon ugyancsak megtekinthető a III. Béla koponyája alapján készült hitelesített arcrekonstrukció – készítője Gábor Emese arcrekonstruktőr, portrészobrász –, valamint a Szent Korona másolata is.
A kiállítás megvalósításáról, a kutatásokról és a bemutatott eredményekről Horváth Ciprián, a Régészeti Kutatóközpont igazgatója és Csornay Boldizsár, tudományos főigazgató-helyettes beszélt a megnyitón.
A tárlatot október 31-ig 12 óra és 16 óra között tekinthetik meg az érdeklődők.
