FILM – Tükör mögött

Az ördög örök életet kínál a képzeletet valósággá váltó doktornak, mert biztos benne, hogy a világ arca egyszer csak úgy fordul, hogy már senkinek nem lesz szüksége az életet alapvetően felülíró, másik világra. Aztán persze nem így lesz, s a körforgás is folytatódik, de ezt már tényleg csak Terry Gilliam kegyelmes gondolkodásának köszönhetjük. A játszma csupa szépség, égig érő, alkalmasint gólyalábnak használható létrák tarkítják, tétje pedig egypár emberi lélek. A főszereplő Heath Ledger a forgatás kellős közepén, gyógyszer-túladagolás miatt halt meg, s mivel a film ekkor még félkész állapotban volt, helyére a képzelet birodalmában Gilliam három nem is akármilyen kollégát pakolt, Jude Law, Colin Farrell és Johnny Depp személyében. Nem csak ők jók, hibátlanul működik a felfejlő rétegek minden egyes megidézője.

Herbák Dóra

Doctor Parnassus és a képzelet birodalma – francia-kanadai kalandfilm, 2009

VERS + ZENE – Szakrális versek

A 2004 szeptemberi ősbemutatót követően a tavalyi év végén jelent meg a zenetörténész-filmrendező rendhagyó oratóriumának hangfelvétele, amely Radnóti Miklós költészetének szakralitását állítja a középpontba. A kiadvány több nemzedék műveltségéből kimaradt gondolatokra hívja fel a figyelmet, s bizonyítja, hogy az életmű nemcsak a holokauszt és a tragikus halál szemszögéből vizsgálható, hanem a hittel megélt kereszténység felől is. A tavalyi Radnóti-évforduló mellett a cd szomorú aktualitása, hogy az öt évvel ezelőtt elhunyt Bubik István egyik utolsó előadását őrzi. A Költőt megrázó hitelességgel alakító színész mellett a Próféta szerepében Koltai János hallható, a versekkel egyenrangú zenei részek előadásában közreműködött többek közt Sinka Krisztina énekművész, a Magyar Szimfonikus Zenekar és a Magyar Állami Hangversenyzenekar is.

Farkas Anita

László Váradi Gyula: Radnóti Miklós Credoja – In memorian Bubik István, magánkiadás, 2009

KIÁLLÍTÁS – Szemetelő

A Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola az olaszországi Istituto Statale D’arte „Fausto Melotti” Cantu művészeti középiskolával karöltve tehetségük és fantáziájuk segítségével körüljárták világunk szemétdombját, és számtalan újrahasznosítási ötlettel álltak elő. A konstellációk legtöbbje öltözködésünket veszi célba, mulatságos és meghökkentő választékát láthatjuk a különféle sörösdobozokból, PET-palackokból, kupakokból, nejlonzacskókból és egyéb kidobásra szánt anyagokból összeállított kollekcióknak. Az összefércelt-drótozott ruhaneműk mellett számos ötletes, mulatságos dísztárgy is megtekinthető, kezdve a műanyag kanalas üvegsügértől és a kottapapírokból álló faliképektől egészen az aprópénzes Buddháig. Az öntöttvas kútból kreált olvasólámpa és a házi készítésű „újrapapír” szintén ékes bizonyítékai a „semmi sem kacat, ami lom” teóriájának, s felhívják a figyelmet a környezetszennyezés égető veszélyeire.

Szabó Krisztina

Szemét Világ – Öko-design fesztivál – VAM Design Center, megtekinthető: március 30-ig

OPERETT – Korszerűen korszerűtlen

Az idei Operett Gálán szinte minden hazai nagyoperettből hallhattunk egy-egy áriát, duettet vagy jelenetrészletet. A békebeli hangulatot idéző színpadon számos kiváló hangú, fiatal tehetséget vonultatott föl a rendező, de dicséret illeti az énekkart, a balettkart és a táncosokat is. Külön kiemelendő Kalocsai Zsuzsa eleganciájával, szép hangjával, de Vadász Zsolt és Dolhai Attila is jól teljesített, egyedül talán Fischl Mónika Szilviája nem bizonyult jó választásnak. A koreográfia és a rendezés azonban kényszeredett volt, mindenáron az operett „leporolására” törekedett, így nemcsak idegen elemek kerültek be az egységesnek válogatott darabok közé, hanem néhol még a szöveget is átírták. Meglehetősen bántóra sikeredett az Isonzó melletti első világháborús katonákkal rendezett jelenet a Mária főhadnagyból, de meg kell említeni a Marica grófnőből kiemelt Szép város Kolozsvár kezdetű duettet is, ahol sem a ruha, sem az üres színpad, sem a komikusra vett tánc nem szolgálta a szöveg mondanivalóját. Sajnos az egész előadás eklektikusra sikeredett, főleg a rosszul értelmezett korszerűsítés okán.

Hankó Ildikó

Cintányéros cudar világ – Operett Gála, Fővárosi Operettszínház

KÖNYV – Magyarul étkezni

A honi ételművészetben egyre többen ismerik fel a „megújítva megtartani” elv fontosságát. Ennek újabb igazodási pontja ez a kötet, melynek alaptétele, hogy egy nemzet gasztronómiáját évezredekre visszanyúló kulturális, lelki-szellemi sajátosságai határozzák meg. Így a magyar konyhaművészet eredetileg a keleti étkezés harmóniarendjére épül, a szocializmus paprikás-zsíros-rántott jellegű menzakonyhája történelmi zárójel csupán. A könyv vezérgondolata, hogy csak az a nemzeti konyha maradhat fenn, mely képes összekötni a hagyományt a korszerű igényekkel, s tudatosítja, hogy az étkezésnek érzelmi és társadalmi dimenziója is van. A jelen helyzet elemzése mellett a kötet bemutatja a megújulás szempontjait, jelentős figyelmet szentel a magyar borgasztronómiának, s emellett számos izgalmas ízharmóniát felvonultató receptet is közöl.

Ágoston Balázs

Cey-Bert Róbert Gyula, Cey-Bert Tünde: A magyar konyha filozófiája – Az ősi áldozati ételek szellemiségétől a jövő magyar konyhájáig – Püski Kiadó, 2009

ZENE – Ünnepi zene

Az idén húszéves Purcell Kórus a jubileumhoz méltó hangversennyel indította tavaszi bérletsorozatát. A Karácsonyi oratórium hat kantátája korabeli hangszereken ugyanis alighanem most először szólalt meg a zenepalotában. A kórus muzsikálását egységes zenekari játék, éteri tisztaságú énekkari hangzás jellemezte, s a színvonalat tovább emelte, hogy a koncertmesteri széken a 17-18. századi zene világhírű specialistája, Simon Standage ült. Az énekes szólisták közül kiemelkedett a gyönyörűen éneklő Szabóki Tünde és Németh Judit. Az evangélista szólamában Megyesi Zoltán jeleskedett, Kovács István pedig korrekt énekével járult hozzá a sikerhez.

Spangel Péter

Bach: Karácsonyi oratórium – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem