Amikor minden más lett
Amellett, hogy lélektani és egzisztenciális kérdések sorát írta felül, az első világháború a magyar társadalomra is máig érezhető hatást gyakorolt. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum nemrég megnyílt virtuális kiállítása az 1914 és 1918 közötti időszakot izgalmas, egyedi perspektívából vizsgálja.
– Az első világháború megmozgatta és teljes mértékben átváltoztatta a magyar falut, kitágította a világot, átformálta az emberek szemléletmódját, töméntelen mennyiségű innovációhoz vezetett, és egyszer és mindenkorra lezárta a hosszú XIX. századot – mondta dr. Cseri Miklós, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója az Amikor minden más lett… Élet a nagy háború alatt és után című kiállítás online megnyitóján.
Az idei Határtalan Skanzen program, valamint a nemzeti összetartozás évének nyitó tárlata korábban ritkán taglalt oldalairól ábrázolja a történelmi korszakot, amely szerte Európában átalakította a társadalmakat. A háború fogalmához társított hősiesség, romantika és egyéb magasztos érzések szemvillanás alatt szertefoszlottak a lövészárkok mocskában, majd a békekötés után a spanyolnáthajárvány idején. Más szempontból viszont kinyílt a világ. A parasztok korábban sok esetben a szülőfalujuk vagy a járásuk határát sem hagyták el, Doberdóban, Galíciában vagy Romániában menetelve azonban új vidékeket, kultúrákat ismertek meg, átalakult a térszemléletük. És persze megváltozott mind a fronton lévők, mind az otthon maradottak halálhoz fűződő viszonya is. A katonák megtapasztalták, hogy minden pillanatban véget érhet az életük, szeretteik pedig hozzászoktak a tragikus hírekre való állandó várakozáshoz. Hogy a bevonulás előtt mennyire nem készültek fel erre az eshetőségre, jól érzékeltetik a tárlaton látható szívszorító felvételek: a családi fotókra utólag retusálták rá az elesett férfit, hogy legalább egyetlen közös tárgyi emlék maradjon az elhunytról.
Az otthon maradottak számára más szempontokból is átalakultak a hétköznapok. A Monarchia vezetése minden erőforrást mozgósított a háború érdekében, például „Rezet vasért” jelszóval elrendelte a réztárgyak beszolgáltatását a lőszergyártáshoz, az ágyúkészítéshez szükséges bronz egy részét pedig a templomi harangok beolvasztása fedezte. A hiánygazdaságban az alapvető élelmiszerek forgalmát jegyrendszerrel korlátozták, a lakosságot propagandaplakátokon buzdították spórolásra: „A Mikulás idén a rokkant katonáké”, hirdette például egy poszter, és felhívások jelentek meg a névnapok megünneplésének mellőzésére is, a húsvéti tojásfestést pedig egyenesen betiltották. Új szakácskönyv-irodalom született a „semmiből finomat” jegyében, a polgárság jelentős része először ismerkedett meg az olyan állati alapanyagokkal, mint a máj, a pacal vagy a marhatőgy. Ekkor terjedt el többek között a konzerv, a teafilter, a papír zsebkendő, a ballonkabát, a cipzár és a karóra is.
A paraszti gazdaságokban a bevonulás után az asszonyokra hárult a termelés irányítása, és bár ideiglenesen ők lettek a családfők, a patriarchális világrend ekkor még nem ingott meg: a fontos kérdésekben továbbra is a férfiak döntöttek a frontról való hosszas levelezés útján. Az oktatás szintén átalakult. A francia nyelv és az ének-zene kikerült a tanmenetből, helyüket hadászati és fegyverkezési órák vették át, és a „férfihiány” miatt ekkor kezdett elnőiesedni a pedagógusi pálya. A háború a gyermekek szempontjából egy keveset emlegetett következménnyel is járt, a 6–11 éves korosztályban 20,4, a 12–14 évesek között 34 százalékkal nőtt az analfabéták aránya. A fenti tények alapos részletezése és illusztrálása után a tárlat a világégés utáni újabb, még pusztítóbb katasztrófa bemutatásával zárul: az 1918-ban kirobbant spanyolnáthajárvány több áldozatot követelt, mint az azt megelőző négy év fegyveres konfliktusai. A pandémia elleni védekezés sajnálatosan ismerős, bezárták az iskolákat és a maszkviselés szükségességére, valamint a kézfogás mellőzésére hívták fel a figyelmet.
A skanzen Magtárában berendezett kiállítás egyelőre csak online megtekinthető verziója egyszerre kínál kevesebbet és többet a személyes látogatásnál. A tárgyak testközelből ugyan nem vizsgálhatók meg, de az internet segítségével számtalan pluszinformációt kaphatunk az egyes altémákról, vagyis a háború alatti gazdaságról, ellátásról, ünnepekről, a társadalmi segítségnyújtásról, a háborús postáról, a háború emlékezetéről. Az Amikor minden más lett… virtuális változata része a hatartalan.skanzen.hu projektoldalnak, ahol hamarosan még több tartalommal várják az érdeklődőket. A látogatók a jövőben első világháborús adatbázisban kutathatnak, és interaktív térképen fedezhetik fel, hol milyen emlékművet emeltek az elesett hősöknek.
