Sorozatokkal tér vissza a hadsereg a köztudatba
Angyalbőrben, de máshogy
A Magyar Honvédség kilépett a laktanyák zárt világából és immár a televízióban, hamarosan pedig a mozikban is megmutatja magát. Miközben Hollywood évtizedek óta használja a vásznat a toborzás eszközeként, nálunk hosszú kihagyás után csak most jött el az idő, hogy a honvédek is hőssé váljanak a képernyőn.Februárban debütált a TV2 kiemelt műsorsávjában A Kiképzés. A kereskedelmi csatorna és a honvédség közös fejlesztésében készült sportrealityben 24 férfi és nő vett részt, akik rajokba szerveződve mérkőztek meg. A játékosoknak nemcsak fizikai, hanem mentális határaikat is feszegetniük kellett, miközben igazi katonai kiképzések alapján kidolgozott megmérettetésen vettek részt. Persze nem ez volt az első eset, amikor a hadsereg beszállt egy tévéműsor forgatásába. Erre számos jó és kevésbé jó példa volt már hazánkban és világszerte egyaránt.
Az Egyesült Államok hadserege kezdetektől tudatosan és professzionális módon működik együtt Hollywooddal. Már a II. világháború idején is készültek filmek elődlegesen propagandacélból, a későbbiekben pedig megjelent a „Pentagon–Hollywood komplexum” (military-entertainment complex). A Pentagon szórakoztatóipari irodája révén felszerelést, járműveket, katonai tanácsadást nyújt a filmstúdióknak. Persze a védelmi minisztérium nem csak ad, kér is, a hathatós támogatásért cserébe beleszól a forgatókönyvbe, hogy a készülő film a hadsereget pozitívan mutassa be és segítse a toborzást. Az elmúlt évszázadban több mint 2500 háborús témájú film és sorozat készült az amerikai haderő segítségével. A nézők olyan sikerfilmekben láthatják az együttműködés eredményét, mint a Top Gun (amelynek 1986-os bemutatja után igazoltan megnőtt a pilótának jelentkezők száma) vagy a Transformers és Marvel akciófilmek, amelyekben valódi harci repülők, helikopterek tűnnek fel a valósághű látvány érdekében. A hadsereg azon túl, hogy közvetlen reklámfilmeket is készít, videójátékokkal és show-műsorok szponzorálásával is toboroz.
A magyar Top Gun
Noha a tengerentúlinál szerényebb léptékben, de a magyar honvédség is él a film és tévé nyújtotta lehetőségekkel, mind történelmi múltjának bemutatása, mind a katonai pálya népszerűsítése céljából.
A Magyar Néphadsereg rendszeresen adott katonákat és eszközöket a kor filmjeihez. Az Őrjárat az égen 1969-ben készült a Honvédelmi Minisztérium (HM) megbízásából. A négyrészes fekete-fehér filmsorozat a Magyar Néphadsereg vadászrepülő-növendékeinek, oktatóinak életét, kiképzését és bevetéseit mutatja be szokatlan részletességgel és hitelességgel. A hidegháború időszakában forgatott sorozat természetesen nem csupán szórakoztató televíziós program volt, hanem látványos toborzófilm. A HM támogatásával létrejövő széria célja ennek megfelelően a pilóták heroikus, önfeláldozó munkájának bemutatása volt.
A film hitelességét erősítette, hogy forgatása során aktív, hadrendben lévő repülőgépeket is használtak, köztük a keleti blokk igáslova, a Li–2 szállítógép vagy az akkoriban még újdonságnak számító MiG–21F–13 is megjelent benne. A katonai szakszerűséget Pillér József alezredes felügyelte szakértőként. A film mai szemmel ugyan kicsit avíttasnak tűnik, de a maga korában még ha nem is tartozott az olyan sikerszériák közé, mint a Tenkes kapitánya, azért bőven akadt rajongója.
Ám nem csak a vadászpilóták szerepeltek a képernyőn. Ma már jószerével senki nem emlékszik rá, de a maga korában igen népszerű sorozatnak számított a Princ, a katona, amelyben szintén benne volt a Magyar Néphadsereg keze. A 13 részes széria főszereplője az Ernyei Béla által alakított Princ, a Lehel tér jóképű hercege, egyben fiatal autószerelő volt, akinek a behívó teljesen felforgatta az életét. Fölsorakozott minden szükséges klisé: a szerszámkészlet helyett bakancs, a garázs helyett laktanya, a szabadság helyett parancsok jöttek, a sorozat végére pedig a könnyelmű szívtipróból fegyelmezett, de azért jó fej katona lett. A küldetés is teljesült, a nézők imádták Princet.
Egy kis hangulatjavító
Az Angyalbőrben című 13 epizódos sorozatot a rendszerváltás idején, 1990 és 1991 között tűzte műsorára a Magyar Televízió. A történetek a vasbogdányi laktanya egyik szakaszának életét mutatták be vicces formában. A cél immár elsősorban a szórakoztatás volt, a készítők a legkevésbé sem törekedtek a katonai élet realisztikus bemutatására. Nem véletlenül. A fiatalok körében finoman szólva sem volt népszerű a sorkatonai szolgálat, ezen próbáltak humorral javítani az alkotók. A könnyed ábrázolás segített mérsékelni a kötelező szolgálathoz kötődő aggodalmakat és igyekezett jó színben feltüntetni a hadsereget, ahol még a „szigorú” tisztek is szerethető, emberi figurák voltak. Lelkesítette vagy sem mindez azokat, akikhez becsöngetett a postás a behívóval, nem tudjuk, annyi azonban biztos, hogy egy generáció számára ez lett A katonasorozat.
Vissza a köztudatba
Hosszas kihagyás után a közelmúltban egymás után jelent meg egy sorozat és egy sportreality a Magyar Honvédség támogatásával. A S.E.R.E.G. egy hatrészes magyar fikciós televíziós széria, tavaly novemberben debütált a TV2-n. A történet középpontjában Győrbíró Zsolt alezredes (Csórics Balázs) áll, aki egy öt évvel ezelőtti hiba következményeit próbálja helyrehozni egy aktuális NATO-misszió során, miközben ellenlábasa és felettese, Horváth Tibor ezredes (Kamarás Iván) mindenáron meg akar szabadulni tőle. Emellett meg kell birkóznia fia, Marci (Séra Dániel) felelőtlenségével is. Marci eleinte lázad a katonai élet ellen, de édesanyja és legjobb barátja, Jocó rábeszélésére csatlakozik a sereghez, ahol kezdetben nehezen találja a helyét, később azonban ráérez a dolog ízére.
A katonai feladatokon alapuló sportreality nem előzmény nélküli a magyar tévés piacon – elég csak a kétezres évek elején szintén a TV2-n futó Bázisra gondolni –, de számos nemzetközi példa is mutatja, hogy a reality műfajban is megjelent a katonás tematika. S.A.S Who Dares Wins – hogy a leghíresebbet és a legrégebbit említsük – több európai országban fut, de a németek, a lengyelek és a norvégok is kísérleteznek a saját formátumaik kifejlesztésével.
„Ebbe a sorba csatlakoztunk be A Kiképzéssel. A HM felkérésére a Magyar Honvédség haderőnemeire és képességeire fejlesztettünk katonákkal és a TV2 szakembereivel közösen egy olyan műsort, ami abban egyedi – legalább is ismereteim szerint –, hogy a szolgáló, hivatásos állomány tagjai adják a főszereplőket, ők a kiképzők. Működő katonai bázisokon, köztük a hazai légtérvédelem fellegvárában, Kecskeméten, a különleges műveleti és a 86-os helikopterdandár otthonában, Szolnokon vagy Bosznia-Hercegovinában, a Szarajevó melletti NATO-bázison, Butmirban is forgattunk, szolgálatot teljesítő katonák között” – mondja a Demokratának Medvegy Anikó, a műsor egyik kreatív producere, hozzátéve, hogy hat hétre való, azaz harmincnapnyi adást forgattak, kicsivel több mint harminc napig, hat fő helyszínen – egy-egy költözéssel hetente. Ez komoly logisztikai kihívások elé állította a stábot, de így komoly, átfogó képet tudtak adni róla, hogy mi is zajlik a Magyar Honvédség „zárt ajtói” mögött, egy-egy laktanyában.
Az elmúlt harminc évben az Angyalbőrben óta a Honvédség egy kicsit bezárkózott, nem kívánta bevonni a nyilvánosságot a dolgaiba, nem próbálta elmagyarázni, hogy miért van szükség fejlesztésekre, milyen képességek birtokában vannak a szakemberei. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter ezen szeretett volna változtatni a népszerű tévés műfajokon keresztül.
„Ha belegondolunk, valahol nem fair, hogy a Magyar Honvédségről és katonáiról, akik árvizeknél segítenek, külföldi missziókban vesznek részt, vagy akár mint legutóbb Sticz tábornok úr, parancsnokként egy egész NATO-bázist felügyelnek, az emberekben még mindig az a kép éljen, hogy a katonák megpróbálnak minden alól kibújni. Megúszni a szolgálatot és csajozni, mindez Usztics Mátyás hangjával kísérve, hogy olajbogyók, mert az Angyalbőrben óta nem láttak katonát képernyőn – miközben sorra nézzük a Top Gunt, a Reachert, a Rouge Heroest, a Rambót vagy a Sakált, a James Bondot és még sorolhatnám” – mondja lapunknak Medvegy Anikó. A HM producere rámutat, A S.E.R.E.G. sorozat, A Kiképzés reality vagy akár a készülő nagyjátékfilm, a Kabul művelet egy hosszú távú kommunikációs folyamat részei, amely nemzetközi példákból is kiindulva alakíthatja az emberek hozzáállását, viszonyulását a honvédséghez, a katonai hivatáshoz.
A nézettségi adatok hamar megmutatják, hogy jó ötlet volt-e ezekhez a műfajokhoz nyúlni. A producer szerint úgy tűnik, nem tett rossz lóra a HM. A S.E.R.E.G. a TV2 közleménye szerint az első napján több mint 300 ezer nézőt vonzott. A katonai sorozat hat epizódja a csatornaátlagot minden epizóddal tartani tudta nézettségben, még ha egy-két epizód száma ez alatt teljesített is. Idén januárban pedig debütált A Kiképzés, hat héten keresztül, minden hétköznap este átlagosan 350 ezer nézővel, ahogy szakmai oldalakon kiemelték, mindezt úgy, hogy hiányzik belőle a valóságshow-k két alapeleme: a balhé és a szex. A Dyga Zsombor rendezésében, állami támogatásból készülő Kabul művelet pedig a mozinézőket fogja megcélozni idén ősszel.
„A tévés nézettségen felül szerintem sokat elmond, hogy a kiképzők oldalait két hónap alatt 25 ezren követték be a közösségi médiában, és egy héttel a facebookos eseménymeghirdetés után több mint ezer ember jött el találkozni a kiképzőkkel a Bálna Honvédelmi Központba: Oravecz Kristóf századossal, Farkas András törzszászlóssal, Nagy Ádám zászlóssal és Molnár Attila főtörzsőrmesterrel. Az a szeretet és érdeklődés, ami őket körülveszi, egyvalamit bizonyít: amit ígértünk, hogy néhány katonára és rajtuk keresztül a Honvédségre másképp fognak tekinteni az emberek A Kiképzés után, tisztelik és látják a katonák szolgálatát, azt tudtuk teljesíteni. Én pedig ennek örülök, mert ők négyen is a bizonyíték rá, hogy sokan megérdemlik a tiszteletünket” – zárja értékelését Medvegy Anikó.