Mátyás király egykori díszkönyvtára európai léptékben is páratlan volt
Arannyal írt krónikák
A bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtár az általa őrzött negyven corvina digitális másolatát ajándékozta az Országos Széchényi Könyvtárnak (OSZK), így mára a fennmaradt corvinák több mint háromnegyede megtalálható a Bibliotheca Corvina Virtualis felületén. Mindez része a nemzeti könyvtár több mint két évtizedes múltra visszatekintő corvinakutatási programjának, amelynek eredményei merőben új nézőpontokkal gazdagították Mátyás király udvarával és az ott létrehozott pompás díszkönyvtárral kapcsolatos ismereteinket.
A Corvina könyvtár, Hunyadi Mátyás (1458–1490) híres gyűjteménye az első reneszánsz uralkodói díszkönyvtár volt Európában Itálián kívül. Az egyedi kötésekkel, címerdíszekkel egységes, reprezentatív kollekciót alkotó corvinákból álló díszkönyvtár Mátyás király uralkodásának utolsó éveiben jött létre a korszak vezető szellemi irányzata, az itáliai humanizmus elvei alapján. A feltételezések szerint ekkorra már kétezer kötetet is magában foglalhatott: javarészt kéziratos kódexeket, kisebb számban nyomtatott könyveket. A királyi könyvtár részben itáliai megrendelésekből, részben a budai udvar kódexkészítő műhelyének munkáiból gyarapodott, de beolvasztották az állományba a korábban elhunyt humanista főpapok köteteit is. A Bibliotheca Corvina anyagából jelenleg mindössze kétszázhúszat ismerünk, köztük olyan ritkaságokat, mint a X. században uralkodó Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár De ceremoniis című munkája az udvar szertartásairól: ez a kötet manuscriptum unicum, azaz egyetlen példány létezik belőle az egész világon, és egyben egy rendkívül fontos forrás a bizánci császári udvar ismeretéhez.
Kódexmentő humanisták
Ma a bécsi gyűjteményben őrzik a legtöbb hiteles corvinát a világon, a XVI. század elején a bécsi humanisták – köztük Johannes Gremper, Johannes Cuspinianus és Johannes Brassicanus – Budáról Bécsbe vitték a kódexek egy jelentős részét, ami óriási szerencsének bizonyult, hiszen az értékes kötetek így megmenekültek a későbbi török pusztítástól.
– A bécsi humanistáknak hála fennmaradt többek közt a híres Philostratus-corvina is – ezt Gremper szerezte meg II. Ulászló királytól 1513-ban –, de az is nekik köszönhető, hogy a Corvina könyvtár bizonyos antik és bizánci művei, valamint a keresztény egyházatyák írásai is megőrződtek – szögezi le Zsupán Edina, az OSZK Corvina-programjának felelőse. Az OSZK online felületére az osztrák–magyar kutatási projektben kerültek fel a digitális kincsek: az Osztrák Nemzeti Könyvtár, az Osztrák Tudományos Akadémia és az OSZK szakemberei – magyar részről Zsupán Edina filológus, irodalomtörténész, valamint Rozsondai Marianne kötéstörténész – vesznek részt a feldolgozásban. Az OSZK Bibliotheca Corvina Virtualis oldalán ma már összesen százhetven digitalizált corvina látható, ízelítőt adva a szemnek Hunyadi Mátyás egykori impozáns királyi gyűjteményéből.
A digitális feldolgozás azonban csak része annak a hatalmas munkának, amelyet a 2000-es évek közepén indított az OSZK a világ könyvtáraiban szétszóródva fellelhető corvinák szisztematikus feldolgozására. Zsupán Edina a kezdetektől dolgozott a projekten, a Münchenben, valamint Wolfenbüttelben őrzött kötetek vizsgálatával is foglalkozott. Többek közt e mélyreható, rendkívül szerteágazó kutatásoknak az eredményeit foglalta össze az OSZK-ban 2018-ban megrendezett, nagyszabású corvinakiállítás A Corvina könyvtár budai műhelye címmel (3D-s változata a corvinahonlapon látható).
Egy jó kezű budai miniátor
A kutatások során például világossá vált, hogy bár számos kötet korábbi gyűjtés eredményeként már jelen volt az udvarban, a Bibliotheca Corvina megszületése egybecsengett a király politikai törekvéseivel: a címerekkel és az egységes kötéssel ellátott corvinákból álló díszkönyvtár az 1480-as évek végén keletkezett. Aragóniai Beatrix, a király második felesége 1476-ban érkezett Budára, ekkortájt kezdődött látványos fejlődés a könyvkultúra terén is. Itália fejedelmi udvarai akkor már gazdag reneszánsz díszkönyvtárat gondoztak, ez igaz volt Nápolyra, Beatrix szülővárosára is. Az itáliai asszony hozta magával a könyvek kultúráját és azt a szemléletet, amely szerint a könyvtár a királyi reprezentáció fontos része. Beatrix testvére, Aragóniai János későbbi esztergomi érsek pedig bibliofilként ugyancsak szerepet vállalt abban, hogy Budán díszkönyvtár szülessen.
– A budai könyvmásoló- és könyvfestőműhelyt kifejezetten a könyvtár céljaira szervezték meg. A külföldről rendelt kötetek és a már elhunyt magyar humanista főpapok könyvei mellett tehát a budai műhelyben is készültek corvinák. Számos corvináról bizonyítható, hogy biztosan Budán készült, ami nagy eredmény – meséli Zsupán Edina, a díszkönyvtár legfontosabb kötetét, a Philostratus-corvinát említve példaként. A görög auktor műveit Antonio Bonfini fordította latinra, méghozzá 1487 telén, Bécsújhely ostroma idején – a corvinával kapcsolatban eddig úgy vélte a kutatás, csakis Firenzében készülhetett, ám a közelmúltban lefolytatott vizsgálatok során megdőlt a teória.
– Az első árulkodó jel a pergamen volt, ugyanis ezt a típust a XV. század közepén az Itáliától északabbra eső vidékeken használták a kódexek alapanyagaként. A második bizonyíték a könyvmásoló, a scriptor személye. Sikerült róla bizonyítani, hogy a királyi kancellária munkatársaként okleveleket is másolt Budán, miközben az udvarban berendezett scriptorium legjelentősebb másolójaként tevékenykedett: stílusa abszolút felismerhető. A díszkódexet egy később híressé váló firenzei miniátor, Boccardino il Vecchio festette ki, ám a belső díszlapok iniciáléiról legújabban szintén kiderült, hogy valójában egy budai mester volt az alkotó, aki mindent megtett, hogy az ő stílusát utánozza. Ez olyan jól sikerült, hogy hosszú évszázadokra megtévesztette a kutatókat. A figurák testtartása, a karaktereik mind Boccardino kezét idézik. A kódexben található Mátyás-címerek szintén a kódex budai keletkezését sejtetik, ezt a típust ugyanis jellemzően Budán festették Mátyás könyveibe – magyarázza Zsupán Edina, hozzátéve, hogy e corvina a reneszánsz szellemiségének megfelelően tele van antik utalásokkal, elég csupán a római császári reprezentációra emlékeztető képi ábrázolásokra gondolni. Ráadásul van még egy csavar a történetben: az, hogy a neves firenzei művész valóban megfordulhatott Mátyás udvarában, pályafutásában ugyanis semmi nem mond ennek ellent.
Európai központ születik
A Philostratus-corvina egyébként is kulcsfontosságú a kutatások szempontjából: legfőképp azért, mert kiválóan tükrözi Mátyás királyi reprezentációs törekvéseit és azt a kulturális, politikai, művészeti miliőt, amelyben létrejött, vagyis a Budán végérvényesen nyomot hagyó antik és reneszánsz szellemiséget. Mindez bizonyítja, hogy Mátyás királyi udvara vitathatatlanul Európa egyik fontos szellemi központjaként működött.
– Magyarország európai középhatalomként vonzó helyszín volt a művészek, gondolkodók, mesteremberek, irodalmárok számára, ám a történelem tragikus epizódjai okán az államigazgatás, a művelődéstörténet fontos középkori forrásai sajnos nagyrészt odavesztek – hangsúlyozza a kutató. Vagyis a corvinakutatás jóval túlmutat önmagán: újabb adatokkal járul hozzá ahhoz, hogy Mátyás udvarának jelentőségét és fontosságát európai kontextusban is felmutassák.
– A könyvtár görög anyagának – amelybe Bizánc elfoglalása után, 1453-ban a városból kimenekített görög kódexek is tartoznak – gyűjtésében Buda élen járt. Néhány éve Németh András, a Vatikáni Könyvtár munkatársa azonosított e tárgykörből egy corvinát a bécsi bibliotékában: Teológus Szent Gergely művét. Ez egy X. századi bizánci kódex, amelyet Mátyás udvarában rendbe hoztak, és új kötéssel láttak el – mondja a kutató. Eszerint még napjainkban is van némi esélye annak, hogy a körültekintő kutatások eredményeképp egy kódexről biztosan ki lehessen jelenteni: a corvinák közé tartozott. Jelenleg körülbelül tíz kódex van a szürkezónában: ha sikerül perdöntő bizonyítékokat találni, ezekről is kiderülhet, hogy részét képezték a reneszánsz díszkönyvtárnak.
A Bibliotheca Corvinával kapcsolatban sokszor elhangzik, hogy csupán reprezentációs céllal használták, ám ez korántsem felel meg a valóságnak.
– Élő könyvtár volt, tudunk például arról, hogy I. Miksa császár kikölcsönöztette magának egy bizánci auktor történeti művét, amelyből a germánok származásával kapcsolatban remélt információt. A kötetet pedig tanulmányozása után annak rendje és módja szerint visszajuttatta a díszkönyvtárba. A bécsi és a cseh humanisták között ugyancsak nagy ismertségnek örvendett a budai könyvtár – mondja Zsupán Edina.
Sajnos arról kevés adat maradt fenn, hogy Mátyás mennyire ismerte és forgatta a díszkönyvtárában sorakozó műveket, egy történet azonban beszédes. Galeotto Marzio itáliai humanista jegyezte fel a Mátyás király jeles mondásairól és tetteiről írt gyűjteményében, hogy amikor a király és tudós barátai egy alkalommal elmélyült beszélgetést folytattak, a téma kapcsán Mátyás előhozatott a könyvtárából egy kötetet, majd az álláspontja alátámasztására felolvastatta belőle az oda kívánkozó részt. Műveltségét alighanem a Hunyadi család előrelátásának köszönhette: kiváló nevelést kapott, ám azt aligha sejtette bárki, hogy másodszülöttként uralkodni fog, azt pedig végképp nem, hogy a tizenöt évesen trónra lépő ifjú király legfőképp a tudomány és a kultúra terén alkot majd maradandót.
