Czakó Gáborra emlékező tárlat nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Aranykapu
Czakó Gábor életművét bemutató kamarakiállítás nyílt Aranykapu címmel a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeumban. A 2024 februárjában elhunyt íróra emlékező tárlaton láthatjuk néhány fiatalkori festményét is, amelyek közelebb hozzák a látogatókat személyiségének és gondolkodásmódjának megértéséhez.
Czakó Gábor a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar író társadalmi tablóiban, rövid szatíráiban különleges empátiával fordult a XX. század második felének mindennapi valóságához, hétköznapi alakjaihoz és problémáihoz. Általában közéleti és etikai kérdések foglalkoztatták, publicisztikáiban és szociográfiáiban egyéni sorsokon keresztül próbált választ találni korának talán legfontosabb kérdésére: hogyan kellene léteznünk ebben a világban?
A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításának címét Czakó 1999-ben megjelent Aranykapu című, sokak szerint egyik legsikerültebb metafizikai-történelmi regénye adta, mely Árpád-házi Salamon király történetét és egy hozzá kapcsolódó legendát dolgoz fel. A regény egy olyan beavatástörténet, melyben az író a bűn, a veszteség, a kudarc mélységeit együtt járja végig a főhőssel, és ébred rá, hogy eddig tévúton járt, és el kell hagynia mindent, ami nem isteni.
Czakó Gábor 1942. szeptember 14-én született Decsen, érettségi után segédmunkából tartotta fenn magát Budapesten, közben pedig szobrászatot tanult egy szabadiskolában. Mivel a Képzőművészeti Főiskolára nem vették fel, Pécsett jogot hallgatott. A diploma megszerzését követően költözött vissza a fővárosba, ahol előbb jogászként dolgozott, majd egyre inkább az írás felé fordult.
Az 1960-as évektől jelentek meg írásai a különböző folyóiratokban, publikált mások mellett az Új Tükörben, a Mozgó Világban, a Négy Évszakban, 1989 egy éven keresztül az Igen című katolikus lap főszerkesztője volt, míg 1992–1998 között a Magyar Szemlét szerkesztette. Önálló kötetei a hetvenes évektől jelentek meg. Irodalmi tevékenysége mellett aktív szerepet vállalt a közéletben, részt vett a rendszerváltoztató évek értelmiségi törekvéseiben, jelen volt a lakitelki találkozókon, 1990-ben Antall József Miniszterelnöki Tanácsadó Testületében dolgozott. 1997-től 2014-ig a Duna Televízió egyszemélyes műsorát, a több mint ötszáz adást megért Beavatást vezette, amellyel megteremtette a televíziós esszé műfaját. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, megkapta többek között a József Attila-díjat, a Pro Literatura-díjat és a Prima Díjat, 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2019-ben pedig Nemzet Művésze díjban részesült. 2007-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2019-ben pedig a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagjává választották.
Az Ars Sacra Fesztivál keretében nyílt, 2025. január 31-ig látogatható Aranykapu című kiállításon az irodalmi életmű mellett láthatjuk néhány fiatalkori festészeti alkotását is, amelyek közelebb hozzák a látogatókat személyiségének és gondolkodásának megértéséhez.
