Hirdetés

Az utókor mindig kíváncsi a rejtélyes történelmi konfliktusok hátterére. Egyik ilyen, hogy vajon miért fordulhatott szembe Mátyás királlyal 1471-ben korábbi tanítója-barátja, Janus Pannonius pécsi püspök és nagybáty­ja, a királlyá választásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Vitéz János esztergomi bíboros érsek, és miért hívta meg a trónra az akkor mindössze 13 éves lengyel Kázmér herceget?

Erre keresi a választ és ad lehetséges magyarázatot a Mátyás és Janus című dráma: Pozsgai Zsolt 2008-as színművét most a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház vitte színre, új, állandó fővárosi játszóhelyükön, a budapesti Pozsonyi úti református templom altemplomában. A darab nem könnyű, hiszen előzetes történelmi ismereteket követel a nézőktől, de ez egyben jó alkalom is arra, hogy az esetlegesen megkopott tudásunkat újra elmélyítsük.

A színen mindössze néhány pad, lehullott őszi falevél. Utazók, az örökkévalóságba tartó lelkek, várnak egy titokzatos postakocsira. Köztük Mátyás (Széplaky Géza) és Janus Pannonius (Károlyi Krisztián). Előtörnek az emlékek, felizzik a konfliktus, a szemrehányás kölcsönös, Mátyás meg akarja érteni, miért fordult szembe vele korábbi mestere, támogatója.

Idősíkot lépünk, megelevenedik a múlt. Mátyás uralkodása zenitjén, több dicsőséges hadjáratot vezetett már a török ellen. A Szentszék anyagi-erkölcsi támogatásával újra indulhatna a hódítók ellen, a magyar király azonban inkább Csehország és Ausztria ellen indul, miközben délen gyülekeznek a török seregek. Talán ezért szőtt összeesküvést ellene Vitéz János és Janus Pannonius? Vagy azt nehezményezték, hogy Mátyás, pápai jóváhagyással, megadóztatta az egyházat, és lefoglalta az esztergomi érseki jövedelmek egy részét? Ki árult el kit? Mátyás nyugat felé vezetett háborúival a kereszténységet, vagy Janus és Vitéz a királyt?

A színen kibontakozik a kétféle narratíva: Mátyás tisztában volt vele, hogy a török ellen csak akkor mozgósíthatja minden erejét, ha nyugaton biztosítja a hátát, ezért kezdett védvonalat kiépítő háborúba Ausztria és Csehország ellen. Az összeesküvők viszont politikai torzulást láttak ebben, miközben tűrhetetlennek tartották a király központosító belpolitikáját. Fellázították hát a rendeket, Mátyás azonban elfojtotta a zendülést, fogságba, majd házi őrizetbe vetette Vitéz Jánost, akinek sértettsége könnyen érthető. De mi vezette az összeesküvés bukásakor elmenekülő Janus Pannoniust? És hogy kerül a képbe a lázongás előtt hét évvel gyermekágyi lázban elhunyt Podjebrád Katalin, a király első felesége? Milyen titok lengi be a királyné és a hozzá verseket író Janus Pannonius kapcsolatát? 

Az előadáson egy felvonásban sűrűsödnek és keverednek közérdekű történelmi pillanatképpé a benső magánkínok és a politikai konfliktusok. A múlt drámája az utolsó pillanatban, a lelkeket az örökkévalóságba szállító jelképes postakocsi érkeztekor robban, megadva a megértés hozta megkönnyebbülést is.