Átfogó stratégiai program az erdélyi kastélyok megsegítésére

Bár jól ismert történelmi tény, de ha az erdélyi kastélyokról és kúriákról beszélünk, mégiscsak elengedhetetlen újra és újra felemlegetni az 1921-es „szociális birtokrendezés” címen elrendelt román földreform igazságtalanságát, mellyel az erdélyi magyar arisztokráciát megfosztották birtokaiktól. Miközben az amúgy sem jellemző nagybirtokokat ezzel a rendelkezéssel gyakorlatilag megszüntették, az 1945 márciusában kihirdetett törvény már minden 50 hektár fölötti földbirtok kisajátításáról rendelkezett. Az igazi kegyelemdöfést, az arisztokrácia valódi lefejezését azonban az 1949. március másodikáról harmadikára virradó éjszaka jelentette, amikor is az álmukból felvert családokat a hatalom emberei otthonaik elhagyására szólították fel, vagyonukat elkobozták, könyvtáraikat megsemmisítették, őket pedig kényszerlakhelyre száműzték. A gazda nélkül maradt kastélyokat, kúriákat és udvarházakat mindeközben kirabolták, majd különböző szociális, egészségügyi intézményt, esetleg termelőszövetkezetet költöztettek falaik közé.

Jóllehet ezek az épületek, melyek a Telekiek, a Bethlenek, vagy éppen az Apafiak kezében egykor a politikai, társadalmi, gazdasági és a magyar kulturális élet központjai voltak, lepusztulva ugyan, de a rendszerváltoztatást követően többnyire visszakerülhettek a nemesi családok tulajdonába, akik azonban a fenntartásukhoz szükséges erdők és mezőgazdasági területek, illetve az azokból származó bevétel hiányában nemigen tudnak velük mihez kezdeni. 

A kolozsvári székhelyű PONT Csoport 2015 márciusában Kastély Erdélyben indította el azt az átfogó stratégiai programot, mellyel segíteni szeretné az „Erdély legszámottevőbb épített kulturális örökségét” képviselő kastélyok és kúriák hosszútávú fenntarthatóságát. A háromszáz erdélyi kastély és kúria történetét feldolgozó honlap és a mobilapplikáció mellett a tavalyi év végén készítették el Erdély első interaktív webdokumentumfilmjét History is Our Story címmel, amely a hagyományos dokumentumfilmek formátumától eltérően fotókat, szöveget, hanganyagot, animációt és grafikát kapcsol össze a legújabb programozási technikákkal. 

Felméri Cecília ebben három erdélyi kastély – a bonyhai Bethlen-, az erdőszentgyörgyi Rhédey- és az erzsébetvárosi Apafi-kastély – történetén, valamint a tulajdonosaikkal és a téma szakértőivel készített interjúkon keresztül járja körül az erdélyi kastélyok helyzetét abban a ritmusban és olyan kitérőkkel, ahogyan nekünk tetszik. A lineáris gondolatmenetet ugyanis tetszés szerint megszakíthatjuk, ha éppen kíváncsiak vagyunk a megszólaló életrajzára, vagy több információt szeretnénk megtudni Erdély nagyasszonyairól, a korántsem lezárt restitúcióról, vagy éppen 1949 márciusának sötét éjszakájáról. 

A programból természetesen a gyermekek sem maradhatnak ki, az ő érdeklődésüket interaktív, izgalmas játékokkal szeretnék felkelteni. Két évvel ezelőtt fejlesztették ki azt a tizenkét játékból álló EduKastély projektet, melynek segítségével a 4-12 éves gyerekek játszva szerezhetnek értékes információkat nemcsak az egyes kastélyokról, de azok az azokhoz kapcsolódó történelmi korokról, emberekről és életstílusokról is. Ezek a ma már széles körben ismert EduKastély-játékok ihlették a román és magyar nyelven most megjelent Kastély Erdélyben foglalkoztató- és színezőfüzeteket, amelyekben régi korok mesterségei, öltözékei és szokásai elevenednek meg játékos formában, miközben a feladatokat rövid leírások, ismeretterjesztő szövegek egészítik ki. A romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának támogatásával kifejlesztett füzeteket a kastélyoknak, iskoláknak, illetve olyan alapítványoknak juttatják majd el, amelyek tevőlegesen is részt szeretnének venni egy-egy kastély „újjáélesztésében”.