Hamarosan megkezdődhet a Kincsem-palota rekonstrukciója
Átmentett évszázadok
1878-ban Blaskovich Ernő, a „pompás, úri magyar gentleman”, a legyőzhetetlen Kincsem kanca büszke tulajdonosa megunva a vidéki életet, palotát építtetett magának Budapest belvárosában. Az épületet, melyben persze Kincsemnek is megvolt a maga „lakosztálya”, a köznyelv hamarosan Kincsem-palotaként kezdte el emlegetni. A romjaiban is impozáns, hosszú évek óta üresen álló főúri lakhely hamarosan újjáépül, és Közép-Európában egyedülálló módon visszakapja eredeti funkcióját.
„Az építési program igen rövid volt s mindössze ennyiből állt: építtessék (megjegyzendő: aránylag igen szűk telken) egy magányos főúr és sportsmann számára, egy, minden megfelelő kényelemmel berendezett lakás, s e mellett az istállóra különös figyelem fordítandó; ez utóbbi márványnyal, tölgyfával és asphalt-burkolattal fölszerelendő” – adta hírül az Építési Ipar folyóirat 1878. június 23-án megjelent száma, hogy Blaskovich Ernő, a tápiószentmártoni ménes alapítója, az akkor már legyőzhetetlen csodaló, Kincsem tulajdonosa palotát építtet Budapest belvárosának Reáltanoda utcájában. A palota terveit Ybl Miklós munkatársa, Bukovics Gyula, az Andrássy úti villák kiépítésének egyik legfoglalkoztatottabb építésze, a turai Schossberger-kastély későbbi tervezője készítette el.
A magyar csoda
A Tápiószentmártonban 1834 januárjában született Blaskovich Ernő, sokaknak csak Ernest vagy Neszti fiatal korától kezdve rajongott a lovakért. Ez persze egyáltalán nem volt meglepő, hiszen a jómódú, nemesi Blaskovich család és a lovak kapcsolata generációkra nyúlt vissza, nagyapja például már versenylótenyésztéssel is foglalkozott. Bár Ernőt a budapesti társaságban „pompás, úri magyar gentlemannek” tartották, a hízelgő jelző sokkal inkább személyiségének, mintsem testfelépítésének szólhatott. Négy idősebb bátyjával ellentétben ugyanis alacsony, szikár csontozatú férfi volt, igazi zsokétermet, aki úrlovasként szép sikereket is ért el.
De a legnagyobb sikert mégiscsak lótenyésztőként aratta: övé volt a külföldön csak „Hungarian miracle”-ként és „The Hungarian yellow WonderMare”-ként emlegetett angol telivér, azaz Kincsem. Az 1874. március 17-én született csodakanca tulajdonosa szerint nem egyszerűen veretlen, hanem verhetetlen volt. És valóban: Kincsem Magyarországon kívül Európa öt országának – Ausztria, Anglia, Franciaország Csehország és Németország – tizenhárom versenypályáján ötvennégy alkalommal állt rajthoz, és ugyanennyi győzelmet aratott.
Blaskovichnak ugyanakkor nem feltétlen ezek a győzelmek voltak a fontosak, hanem az a presztízs, ami együtt járt velük. Valószínűleg ugyanezért építtette fel a firenzei Pitti-palota mintájára saját neoreneszánsz palotáját, ahol illusztris vendégeit – köztük Vilmos német császárt, a walesi herceget, a spanyol királyt és a korabeli magyar arisztokrácia krémjét – rendszerint Kincsemmel együtt fogadta.
A kék szemű lady aranykalitkája
Kincsem természetesen nem volt a palota állandó lakója, általában csak ezen reprezentatív alkalmakra hozták fel belvárosi istállójába feltehetően azért, hogy Blaskovich dicsekedhessen vele az úri társaság előtt.
Ám lakott a palotában valaki, akiről bár sokan tudtak, ám akivel Ernest már korántsem dicsekedett annyira: a társaságban „kék szemű ladyként” emlegetett Szabó Karolina. Az Erdélyben született, színésznői karrierről álmodozó fiatal lány alig volt tizenhat éves, amikor Blaskovich Ernővel megismerkedett. Kapcsolatuk több mint három évtizedig tartott, ezalatt a lady elszigetelten, hivatalosan „házvezetőnőként” élt a Reáltanoda utca magasföldszintjén berendezett fényűző lakosztályában. Arra, hogy a dúsgazdag nemes miért is nem vette soha feleségül, több válasz is lehetséges. Egyrészt a lány polgári származása miatt nem illett az úri körökbe, másrészt, és ami talán a hiú Ernest számára még nagyobb probléma lehetett, hogy „a szőke, ibolyakék szemű »lady« nyúlánk, magas termetű volt – lovagja a válláig sem ért”.
Végül az ötvenéves Karolina a tápiószentmártoni lelkészért elhagyta Blaskovichot, aki így 1911-ben magányosan halt meg a Kincsemről elnevezett palotájában. A palotát unokaöccse örökölte, és a család tulajdonában is maradt az 1940-es évek végéig. A II. világháború után aztán államosították, berendezését széthordták, benne társasházi lakásokat alakítottak ki, Kincsem egykori istállójába pedig az Úttörő Áruház raktára költözött. Akkori lakói ugyan egy fillért sem költöttek rá, de talán éppen ennek köszönhető a nagyon sok máig megmaradt eredeti részlet, köztük a díszesen faragott ajtók, a Roth Zsigmond, azaz Róth Miksa édesapjának műhelyében készült színes ólomüveg ablakok, a lépcsőház faldíszítései, az étkezőszalon Csehországból származó aranyszínű selyemtapétája, no és persze Kincsem istállóépülete is. A szebb napokat látott palota felett megállt az idő.
Múltra épülő jövő
Amikor 2024 nyarán tulajdonosával, Dobos Mátéval, a műemlék épületek felújításával foglalkozó Optinvest Zrt. alapító-vezetőjével belépünk ebbe a romjaiban is gyönyörű palotába, rögtön világossá válik, miért is változott meg eredeti szándéka az épülettel kapcsolatban. Merthogy amikor 2022-ben megvette Blaskovich egykori palotáját, az elképzelése még az volt, hogy reprezentatív irodaházzá alakítja.
– Amint azonban megismertem az épület történetét, elhatároztam, hogy irodaház helyett valami olyasmit csinálunk belőle, amire nemcsak Magyarországon, de Közép-Európában sincs példa. A palotarekonstrukció során visszaállítjuk eredeti funkcióját, vagyis éppolyan főúri lakká és társadalmi események helyszínévé tesszük, mint aminek Blaskovich Ernő az 1880-as években felépíttette. Négy lakosztályt hozunk létre benne, a dolgozószobából könyvtárszoba, az istállóból rendezvényhelyszín lesz, a pincében pedig moziszoba, konditerem és borozó épül majd, míg a kocsiszínben, ahol most Nagy Géza kortárs szobrászművész Kincsem szobra-áll, kiállítóteret rendezünk be a csodaló relikviáiból. A palotát aztán bárki kibérelheti, és miután megkapja a kulcsát, ugyanúgy szabadon sétálgathat benne, mint egykor Blaskovich Ernő. Célunk, hogy ha bejön ide valaki, azt érezze, egy időtlen épületbe lépett, amelynek nemcsak „history”-ja, hanem olyan „story”-ja van, amit sehol máshol nem kap meg.
Dobos Máté amit lehet, megőriz a múltból. Így például megmarad a palota eredeti, ma is jó állapotban lévő versailles-i mintás faparkettája, a mennyezet holkerdíszítése, illetve a szalon szecessziós, Prága környékéről származó bizánci arany selyemtapétája. Ez utóbbit ahol kell, pótolni is lehet, hiszen Csehországban ma is működik az a tapéta-manufaktúra, ahol eredetileg készült, így megvannak az eredeti minták is.
A palota látványtervei már elkészültek, jelenleg zajlik a tervezés és az engedélyeztetés. A kivitelezés várhatóan 2026 környékén indul, Blaskovich egykori lakhelye addig KincsemKult néven rendezvényhelyszínként üzemel, filmforgatásoknak, kiállításoknak, koncerteknek, céges és magáneseményeknek nyújtva exkluzív környezetet.
Budapest belvárosában sétálva sokaknak feltűnhet, hogy a Kincsem-palotához hasonlóan a közvetlen közelében álló Almásy-palota homlokzatát is aranyszínű lepel borítja. Mindkét épületet az Optinvest Zrt. újítja fel, amelyik büszke hagyományőrző lehetőségeire a „kézműves ingatlanfejlesztés” terén.
További képek az alábbi cikkben:
Átmentett évszázadok (Képgaléria)
