Bemutatkoznak a Derkovits-ösztöndíjasok
Az élet átmenetei: halál utáni újjászületés
A Hungarian Art & Business, azaz az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával működő HAB művészeti központ ad otthont a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjasok 2024. évi beszámoló kiállításának, a 2025. március 30-ig látogatható Bardó-nak. A tárlat koncepciójának középpontjában az emberi lét különböző állapotai, az élet és halál közötti átmenetek állnak.
A modern nyugat-európai stílusirányzatok, különösen is az expresszionizmus, a kubizmus és a konstruktivizmus mentén sajátosan egyéni művészetet kialakító Derkovits Gyula Hamvas Béla szerint „ama ritka festők közé tartozik, akik 1920 és 1940 között semmiféle megalkuvást nem viseltek el, sem művészi stílusban, sem világszemléletben”. Bár sokat nélkülözött, ami korai, negyvenéves korában bekövetkezett halálához feltételezhetően hozzá is járulhatott, művészetét már életében elismerték. Bellák Gábor művészettörténész, a Nemzeti Galéria főmuzeológusa Derkovitsot „minden szempontból és értelemben korának legjelentősebb művészének” tartja, aki „a lehető legegyszerűbb, leghétköznapibb dolgokat jelenítette meg: Számára az igazi problémát, a legfontosabb megfestendő témát az egyszerű embernek a sorsa jelenti. Arra keresi a válaszokat, hogy mit képviselhet, mit tehet akár egyetlen ember? Mi múlhat rajta?”.
Derkovits Gyula nevét alkotásain kívül róla készült szépirodalmi- és zeneművek, filmek és az 1955-ben, pályakezdő, 35év alatti képzőművészek számára alapított Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj őrzi, amely amellett, hogy jelentős anyagi támogatással jár, azért is különösen nagy megtiszteltetés, mert ez a művészi pálya során elsőként kapható állami kitüntetés.
– A művészetek támogatását kiemelt missziónknak tartjuk. Különösen nagy hangsúlyt helyezünk a fiatal alkotókra, akik gondolataikkal, kísérletező természetükkel új szemléleteket mutatnak, új utakat nyitnak az alkotás folyamatában. Munkáikban is megmutatkozó érzékenységük napjaink aktuális kérdéseire erőteljes válaszokat adnak, a transzcendenshez vonzódásuk pedig túlmutat a mindennapi valóság határain. Feladatunk, hogy teret és bemutatkozási lehetőséget biztosítsunk számukra, ezzel is támogatva őket művészi életútjukban – mondja ki Dr. Jusztusz Noémi, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) Alkotóművészetekért felelős osztályvezetője, aki Sipos Tündével együtt egy közös gondolati ívre fűzte a fiatal képzőművészek legfrissebb alkotásait.
A HAB-ban március végéig látogatható tárlat a Tibeti Halottaskönyvből ismert „bardo” fogalmára épül, amely eredetileg a halál utáni átmeneti állapotot és az azt követő újjászületést, azt a köztes állapotot írja le, amelyben a lélek már elhagyta a testet, de még nem született újjá. A kiállítás persze nem szoros értelemben követi ezt az értelmezést, hanem tágabb gondolati síkra helyezve az emberi létezés fordulópontjait és belső változásait, az átlépés aktusait vizsgálja a huszonegy kiállító fiatal ösztöndíjas művész – Almásy Ivor Ágoston, Drabik Tamás, Enyedi Zsolt István, Gallai Judit Ágnes, Gresa Márton, Kádár Emese, Kecső Kristóf, Korossy-Khayll Levente, Kovács Zoltán, Lázár Kristóf, Pálfalusi Attila Viktor, Páll Tamás Ádám, Pap Gábor, Papp Sándor Dávid, Sipos Boglárka, Stohl Alíz, Széll Ádám, Takács Ádám, Üveges Mónika, Varga Ádám Miklós és Zsin Bence – munkáin keresztül.
– A tárlat fiatal művészei saját élményeiken és művészeti eszközeiken keresztül vizsgálják azokat a határhelyzeteket, amelyek mindannyiunk életében meghatározóak – legyen szó a születésről, a felnőtté válásról és annak állomásairól vagy a halálról. A kiállítás célja, hogy a látogatók számára is megnyissa ezt a belső utazást, ahol a műalkotások egyszerre kérdeznek és válaszokat keresnek a létezés nagy dilemmáira – összegzi a tárlatot Vékony Délia, a HAB művészeti igazgatója.
A Bardo 2025. február 26. és március 30. között látogatható a HAB-ban, ahol ez idő alatt különböző kísérőprogramokat, köztük tárlatvezetéseket is tartanak majd.
További információ a HAB és a Szentendrei Régi Művésztelep Facebook-oldalán található.
