Az első Oscar-díjas női rendező 70 éves

A kaliforniai San Carlosban jött a világra, apja üzletember, anyja könyvtáros volt. A betegesen félénk kislány a művészetben talált menedékre: először festeni tanult, olyan tehetségesen, hogy még ösztöndíjat is elnyert, végül a filmnél kötött ki. A Columbia Egyetemen tanult filmelméletet, egyik professzora az esszéista, író és filozófus Susan Sontag volt. Az 1970-es években csatlakozott egy avantgárd művészeti csoportosuláshoz, s leforgatta első, az erőszak természetéről szóló húszperces rövidfilmjét, The Set Up címmel. Első egészestés alkotása, az 1982-es The Loveless tette ismertté a motoros banda vezetőjét játszó Willem Dafoe nevét. Az öt évvel későbbi Alkonytájt című horror a vámpírtörténetet ötvözte a western elemeivel, ezután rendőrkrimit forgatott Kék acél címmel.

1989-ben férjhez ment James Cameron rendezőhöz, a házasság két év múlva válással ért véget, rossz nyelvek szerint Bigelow filmjei ezt követően még sötétebbek és kegyetlenebbek lettek. Az 1991-ben készült Holtpontban a leleményes bűnözők volt amerikai elnökök álarcában rabolnak ki bankokat (Keanu Reeves az akciódús film kedvéért tanult meg szörfözni). Bigelow következő filmje, A halál napja című thriller annak ellenére megbukott, hogy volt férje vállalta a produceri teendőket.

A rendezőnő hosszabb szünet és tévés munkák után az ezredfordulón tért vissza egy krimivel (Örvénylő vizeken), ezt a Harrison Ford főszereplésével készült, a hidegháború legforróbb pillanataiban játszódó Atomcsapda követte, amely a K-19 szovjet atom-tengeralattjáró balszerencsés első útját dolgozta fel.

Bigelow legnagyobb szakmai sikerét az Irakban szolgáló amerikai tűzszerészekről szóló, A bombák földjén című háborús drámával aratta. A mindössze 11 millió dollárból készült alkotást 2009-ben kilenc kategóriában jelölték Oscar-díjra és abból hatot kapott meg, köztük a legjobb filmért és eredeti forgatókönyvért járót. Bigelow – az Oscar-díjak történetében első nőként – a legjobb rendezőnek járó szobrocskát vehette át, amit a külföldön harcoló amerikai katonáknak ajánlott fel. (Őt csak idén követte a kínai-amerikai Chloé Zhao, A nomádok földje című alkotásért – Zhao a hatodik nő, aki egyáltalán a jelöltségig eljutott.) A bombák földjén tavaly bekerült az amerikai Nemzeti Filmarchívumba (National Film Registry), amely a „kulturális, történelmi vagy esztétikai szempontból legjelentősebb, megőrzésre javasolt” filmek gyűjteménye.

A 2010. március 7-én megrendezett Oscar-gálán fordult elő először, hogy a legrangosabb filmes kitüntetésre azonos kategóriában jelöltek (volt) házaspárt, a rendezők között James Cameron az Avatar című 3D sci-fiért volt versenyben. Bigelow-t, aki filmjéért a brit BAFTA díjat és a filmrendezők céhének (DGA) kitüntetését is elnyerte (ezeket is első női rendezőként), 2010-ben beválasztották az Amerikai Filmakadémia kormányzói testületébe, és szerepelt a Time magazin a világ száz legbefolyásosabb személyiségét összegző listáján.

Következő, Zero Dark Thirty – A bin Laden-hajsza című munkáját 2012-ben az Amerika elleni 2001. szeptember 11-i terrormerényleteket kitervelő Oszama bin Laden utáni embervadászatról forgatta, egy évvel azután, hogy az iszlamista terroristával Pakisztánban végzett egy amerikai kommandó. Bigelow-t rendezői Golden Globe-, valamint öt kategóriában – köztük a legjobb film – Oscar-díjra jelölték, de a film végül egyetlen – megosztott – technikai díjat (a hangvágásért) nyert. Alkotását a kritikai siker mellett több politikai támadás érte, és heves vitát váltott ki. Következő munkájában sem távolodott el a politikától, 2017-ben fejezte be Detroit című filmjét az amerikai történelem egyik legvéresebb, 1967-es faji zavargásáról.

A kihívásokat kedvelő rendezőnő hobbija a mélytengeri búvárkodás, megmászta a Kilimandzsárót is, legkedvesebb filmjei a borzongatás mestere, Alfred Hitchcock munkái. Rendezett videoklipet metálbandának, reklámfilmet Uma Thurmannal, egy másikban maga is szerepet vállalt, s egy feminista újságíró szerepében színészként is bemutatkozott.

2010-ben jelentette be, hogy filmet készül forgatni a latin-amerikai terrorszervezetek finanszírozásáról, a csak 2019-ben bemutatott Határok mentén című akciófilmben végül produceri szerepet vállalt. A rendezőnő 2016-ban a Cartel Land című dokumentumfilm producereként Emmy-díjat vehetett át, a mexikói drogháborúról szóló alkotás versenyben volt a BAFTA- és Oscar-díjért is. Egyik legutóbbi munkája egy nyolcperces dokumentumfilm az elefántokat az orvvadászok ellen védelmező afrikai vadőrökről.