A hollandiai World Press Photo Foundation csaknem hét évtizede, 1955 óta szervezi a világ legjelentősebb fotópályázatát, melyre az előző év legfontosabb történéseit feldolgozó érzelmes, elgondolkodtató, de leginkább hiteles fotókkal lehet jelentkezni. Az idei év egyik legfontosabb változása volt, hogy a globális díjazottak mellett immár külön-külön is értékelték az egyes régiók, így az afrikai, az ázsiai, az európai, az észak- és közép-amerikai, a dél-amerikai, a dél-kelet-ázsiai, valamint az óceániai régióból küldött pályaműveket, illetve a korábbi kategóriák helyett mindössze négy – egyedi fotó, képriport, hosszú távú munkák és az úgynevezett nyitott forma – kategóriában lehetett nevezni.

2022 tavaszán előbb a verseny regionális győzteseit, majd a pályázat nagydíjasait hirdették ki. Az év egyedi képe címet Amber Bracken kanadai fotóriporter Kamloop Residential School fotója érdemelte ki, mely azoknak a gyerekeknek állít emléket, akik az őslakos gyermekek asszimilálására létrehozott Kamloops Indian Residential Schoolban haltak meg a rossz bánásmód, az elhanyagoltság, vagy betegség következtében. Az Igazság és Megbékélés Bizottsága szerint ezekben a XIX. században alapított iskolákban több mint 150 ezer, a családjuktól erőszakkal elszakított gyermek fordult meg, akiknek gyakran azt is megtiltották, hogy anyanyelvükön kommunikáljanak. Közülük legalább 4100 diák vesztette életét többek között fizikai és szexuális bántalmazás következtében. Kamloopsban 2021 májusában egy talajradarral végzett felmérés során fedezték fel azt a tömegsírt, ahol 215 gyerek maradványait találták meg. Amber Bracken az útszéli fakereszten lógó piros ruhát, és a mögötte ívelő szivárványt megörökítő, díjnyertes fényképe rájuk emlékezik. Szerinte ugyanis a „gyarmati történelem nem ókori történelem (…) ez egy élő történelem, amellyel a túlélők még mindig küzdenek.”

A nyertes képek között találjuk még többek között Matthew Abbott Erdők megmentése tűzzel című sorozatát, amely az ausztrál őslakosok több tízezer éves technikáját, az irányított hűvös égetést mutatja be; Lalo de Almeida Amazonian Dystopia című, több mint 12 évét felölelő képanyagát, mely részletesen elemzi a brazil Amazonas erdőirtásának, bányászatának és erőforrásainak kiaknázásának társadalmi, politikai és környezeti hatásait, illetve Isadora Romero A vér egy mag című videóprojektjét, melyben családja történetén keresztül a magok eltűnését, a kényszermigrációt, a gyarmatosítást és az ősi tudás lehetséges elvesztését feszegeti.

Az elmúlt négy évben a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett seregszemle világviszonylatban is a leglátogatottabbak közé tartozott, több mint negyvenötezer látogatóval. Az izgalmas pályaműveket bemutató tárlatot hagyományosan kiegészíti egy kísérő kiállítás, mely idén Radisics Milán Lábnyomunk – Az ember hatása bolygónkra című anyaga. A neves fotós Izlandtól indulva 16 országon keresztül fényképezte drónjával a töredező gleccsereket, a fonódó folyókat, a zsugorodó tavakat és az eltűnő vizes területeket. A számos hazai és nemzetközi díjat nyert felvételei mintegy felkiáltójelként hívják fel a figyelmet Európa különböző tájain megfigyelhető drámai változásokra, a klímaváltozás hatásaira.

A World Press Photo 2022 tárlat október 30-ig, péntekenként és szombatonként meghosszabbított nyitvatartási idővel, egészen este nyolc óráig várja a látogatókat a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Hirdetés
Korábban írtuk