Az ezerarcú Balaton derűs színei

Ha a művészek és a Balaton, közelebbről pedig Badacsony kapcsolatát vizsgáljuk, egyből a Balaton festőjeként ismert Egry József ugrik be először, akit a tó és a táj szépsége annyira elvarázsolt, hogy festészetének egyik leggyakoribb témájává tette azokat. Persze, ahogyan egy interjúban fogalmazott, „sosem azt festette, amit lát, hanem, amit láttat vele a táj.” Mert a Balaton mindenkire hatással van. Jókai Mór számos regényében játszik fontos szerepet, míg Eötvös Károly nem egyszerűen regényt, hanem történelemmel és humorral átszőtt anekdotagyűjteményt írt a tó körüli utazásairól. De említhetnénk meg Krúdy Gyulát, Fekete Istvánt és persze Lipták Gábort is, aki nemcsak kutatta, de kötetekbe is rendezte a Balaton regéit és mondáit.

A Balaton ugyanis nem csupán egy táj, hanem érzés és életforma is. Beleszeretős. Különösen annak, aki ide született, együtt él vele. És mivel inspirál, hamarabb és könnyebben nyúlunk a kameránkhoz, ragadunk tollat, fogunk ecsetet, hogy megörökítsük a soha vissza nem térő pillanatot. A színek, a fények, a hullámok játékát. Amely nemcsak minden évszakban, de minden nap, minden percben más és más. Ezerarcú. Ezt az ezerarcúságot szeretné Vollein Ferenc is visszaadni vásznain. A most Badacsonyörsön élő festő 1999-ben született Balatonfüreden, ahol már az óvodában megmutatkozott a rajz, a rajzolás iránt érzett szeretete, tehetsége, amelynek kibontakozását néhány évvel később Zalaegerszegen olyan kiváló magántanárok, mint Németh Miklós grafikusművész vagy Karner László festőművész, művészetpedagógus segítették. 2019-ben a „kis képző”-nek is nevezett Várpalotai Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola Gimnáziumának képzőművészeti tagozatán érettségizett, vizsgadolgozatát a Badacsonytomajon élt Kossuth-és Munkácsy-díjas festőművész, Udvardi Erzsébet képzőművészeti hagyatékának a sorsáról, utóéletéről írta. Festészetére ugyanakkor a legnagyobb hatással itáliai tanulmányútjai voltak, melyek során különösen a velencei és a firenzei reneszánsz festőiskola, a naiv kortárs neoreneszánsz olasz festészet nyűgözte le. És, bár az olasz városok, a mediterrán életérzés és színvilág vásznain rendre visszatérnek, mégsem ezek a legfontosabbak számára:

– Képeinek fő témája a Szentírás, a magyar történelem, illetve a Kárpát-medence és főként a Balaton csodálatos tájai. Ezek a témák egymással számos ponton összeérnek, a festmények sorozata pedig együttesen alkot egy egészet, amely árulkodik hitről, magyarságról, hazaszeretetről. Vollein Ferenc kiválóan önti színekbe és képekbe mindazokat az értékeket, amelyek identitásunk alapját képezik, amelyek magyarrá, európaivá, kereszténnyé tesznek minket – írja Vollein Ferenc Színek az égből című, 2020-ban megjelent albumának előszavában Kásler Miklós, az emberi erőforrások akkori minisztere.

Ferencnek ezen kívül már három másik kötete – Tündérország, A színek bűvöletében, A színek varázsában – is megjelent, amelyek nemcsak képeit dokumentálják, de tanulmányokkal is segítik az olvasót a pályakép megismerésében. Munkáit azonban legjobb mégiscsak személyesen látni, amire számos alkalom kínálkozik is! Merthogy Ferenc fiatal kora ellenére már több mint hatvan kiállítást tudhat maga mögött, most éppen Paloznakon, a Szent József Ház Galériájában, majd augusztus 1-jétől Gyenesdiáson, a József Attila Művelődési Ház Galériájában láthatja képeit a nagyközönség. Néhány évvel ezelőtt pedig megnyílt badacsonyörsi galériája is, ahol minden érdeklődőnek szívesen mutatja meg derűs színekkel megfestett képeit.

– A hagyományos színelmélet helyett új színkeverési technikákat, színkombinációkat és árnyalatot próbálok meg kialakítani. Ötven-hatvan alapszínnel dolgozok, számomra külön színnek számít például az azúr-, a kobalt-, az ultramarin- vagy a türkizkék. Ezeket egymással soha, kizárólag a fehérrel keverem, lágyítom, melynek köszönhetően képeimen mintegy 300-500 színárnyalatot tudok létrehozni. A témáknál a változatosságra törekszem, miközben persze a Balaton áll hozzám a legközelebb. Nagyon sok mondát olvastam el a tóról, amelyeket sorra meg is festettem, így nekem van a legteljesebb, mintegy harminc balatoni legendát feldolgozó festmény-sorozatom – mondja, és példaként már mutatja is galériájának falán azt a négy festményt, amely Dúl Veronika tragédiáját, a Balatonudvariban ma is látható szív alakú sírkövek keletkezésének történetét meséli el. – De mivel nagymamám hitoktató volt, ugyanígy gyermekkoromtól kezdve velem van a hit, az Ó- és Újszövetség, Jézus, Szűz Mária és a szentek világa. Különösen büszke vagyok arra, hogy a Szent Márton év alkalmával 2016 októberében pápai audencián Rómában fogadott a Szentatya, I. Ferenc pápa, akinek személyesen adhattam át a „Szent Márton megkereszteli édesanyját” című alkotásomat, amely így bekerült a Vatikáni Múzeum-és Képtár pápai magángyűjteményébe is.

Nem véletlen tehát, hogy festői pályáját a magyar kormány négy alkalommal is (2015, 2017, 2019 és 2021-ben) a „Nemzet Fiatal Tehetségeiért” képzőművészeti ösztöndíjjal támogatta, míg 2024-ben elnyerte a Balatoni Szövetség által 1994-ben alapított Balaton-díjat, mellyel ő lett minden idők legfiatalabb díjazottja, Vágfalvi Ottó, Udvardi Erzsébet és Veszely Lajos után pedig a negyedik képzőművész, aki ebben a rangos elismerésben részesülhetett.

– Vollein Ferencet a művészettörténészek a kortárs naiv festők sorába helyezik. De mit is jelent valójában a naiv művészet? – teszi fel a kérdést Zóka Péter filozófus, történész A tényektől a valóságig című, Vollein Ferenc festészetéről írt tanulmányában. – A többjelentésű francia eredetű kifejezés egyik olvasata annyit tesz: „ártatlan”. Ez az ártatlanság tulajdonképpen arra utal, hogy eme irányzat jegyében alkotó művészek nem részesültek professzionális művészeti képzésben az általuk művelt területen, tehát művészetük mentes tudott maradni a rutinszerűen alkalmazott akadémikus maníroktól, mesterkéltségtől, a hagyományos és jól bevált témáktól és kifejezési módoktól. Pilinszky nyomán haladva azt mondhatjuk, hogy a legjobb naivok szinte erőfeszítés nélkül, könnyedén, derűsen képesek megvalósítani azt az egyébként iszonyatos intellektuális erőfeszítést kívánó szemléletmódot, hogy „újra és újra először lássák” választott témájukat. Jellemzi a naiv művészetet egyfajta gyermeki ártatlanság is, amellyel a művész képes témája felé közelíteni.

Vollein Ferenc képei ma már számos köz- és magángyűjteményben megtalálhatók – köztük Völgyi Miklós és Skonda Mária házaspár, Dr. Nagy Krisztián, Toldi Miklós magángyűjteményében, a balatonfüredi Vaszary Villa és Galéria gyűjteményében, Zalaegerszegen, a Göcsej Múzeumban és a Deák Ferenc Megyei Könyvtár gyűjteményében, Sümegen, a Kisfaludy Sándor Emlékmúzeumban, Japánban a Toyamai Gyermekművészeti Múzeum Képtárában és Genfben a Bayer-Unep Székházban –, míg Szent István és Szent Imre portréja Aszófőn, a Szent László Római Katolikus Plébániatemplomban, a „Balaton Királynője” című, Szűz Máriát ábrázoló monumentális festménye pedig Ábrahámhegyen, a Szent László római katolikus templomban talált végleges otthonra.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 / 12