Az Ördöglovas otthona
Lovas bravúrjaival ámulatba ejtette Budapestet, Bécset, sőt, a hűvös angolokat is. Nevéhez legendák tucatjai kötődnek, de megemlékezett róla Krúdy Gyula és Kálmán Imre is, aki különleges alakjáról operettet írt. Az Ördöglovas, azaz gróf Sándor Móric egykori bajnai uradalma, benne a Sándor–Metternich-kastélyegyüttes – a Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram Icomos-díjat nyert felújításának köszönhetően – eredeti pompájában várja a látogatókat.
A magas tetős, barokk kastélyt Sándor Móric apja 1823 nyarán bekövetkezett halála után, mindössze 17 évesen örökölte meg. Az addig a széltől is óvott ifjú egyszeriben a hatalmas bajnai uradalom birtokosa lett. Bármilyen hihetetlen, csak ekkor pattanhatott először nyeregbe, hogy aztán az elkövetkező években megszülethessen az Ördöglovas figurája, akinek lovas bravúrjaitól volt hangos a korabeli sajtó Bécstől Budapestig. Egy ilyen mutatvánnyal Metternich kancellár leányának, Leontine-nak szívét is meghódította, amikor is annak fogatát lovával átugratta.
– A bajnai kastély újjászületése ennek a házasságnak köszönhető, hiszen a gróf a Bécsben megszokott pompával szerette volna várni leendő feleségét. Az átépítéssel Hild Józsefet bízta meg, aki a barokk épületből geometrikus rendbe szervezett, klasszicista stílusú főnemesi rezidenciát tervezett. Ezzel egy időben a kastély belseje is megújult, köszönhetően Alessandro Sanquiricónak, a milánói Scala díszlettervezőjének, akivel a gróf európai utazásai során ismerkedett meg – idézi fel az 1835-ben elkészült és a ma is ebben a formájában látható Sándor–Metternich-kastély építéstörténetét Erdősné Csík Katalin létesítményvezető.
Milánótól Bajnáig
Az itáliai mester legnagyobb bravúrja az emeleten található két nagyterem: az etruszk, illetve a Raffaello-terem, mely utóbbi monumentális, 61 négyzetméteres mennyezeti falképegyüttesét Raffaello vatikáni loggiáinak groteszk festményei ihlették. A kastély legimpozánsabb termének képe egy kisebbfajta csodának köszönheti megmenekülését. Az épület állaga ugyanis a II. világháborút követően folyamatosan romlott, a tető beázott, a vakolat – a rajta lévő értékes falképekkel együtt – pusztulásnak indult. A födém cseréjére csak az 1970-es években került sor. Szerencsére azonban a mennyezetképet egy restaurátor házaspár sikeresen leválasztotta a beázott födémről, darabokban hazavitte, majd szakszerűen tárolta több mint negyven éven keresztül. A kastély 2018-ban kezdődött újjáépítésekor pedig fiuk, Boromisza Péter festő-restaurátor művész irányítása alatt került vissza eredeti helyére.
A bútorok színezése és mérete is a díszítőfestéshez alkalmazkodott, sőt, egy részüket maga Sanquirico tervezte, a többit pedig Sándor gróf hozatta Angliából. Az eredeti berendezésből azonban mindössze egyetlen (rom)bútor maradt, így a belső terekben ma az angol nagykövetség által felajánlott, illetve magángyűjteményekből és aukciókon vásárolt bútorokat láthatunk.
Szenvedélye: a ló
A Hild által átalakított kastély kivívta a kortársak elismerését. Széchenyi István már 1835-ben ellátogatott Bajnára, és követendő példaként említette az akkor frissen elkészült épületet. Az Ördöglovas és a „legnagyobb magyar” valamikor ekkortájt ismerkedtek meg, ám kezdetben némi ellenszenvvel viseltettek egymás iránt. Mivel azonban a Lánchíd megépítését mindketten a szívükön viselték, sőt támogatták, kapcsolatuk idővel barátsággá változott. Ezt csak tovább mélyítette a közös szenvedély: a ló és a lovaglás iránti rajongásuk.
– A gyenge testalkatú Sándor Móric neveltetésére és taníttatására a szülei nem fordítottak nagy gondot, így autodidakta módon tanulta meg a német, francia, olasz, sőt utazásai során az angol nyelvet és mindazt, ami a korabeli arisztokrácia kultúrájához hozzátartozott. Bécsben például zongoraleckéket vett, de igazán kedves hangszere a citera volt, melyen nemcsak játszani tudott, de 99 saját citeradarabot is szerzett. Nehéz természete ellenére se a kártya, se az ital, sőt még a nők sem érdekelték igazán. Egyetlenegy szenvedélye volt: a ló – meséli Erdősné Csík Katalin, hozzátéve, hogy a gróf előszeretettel lovagolt a kastély belső lépcsőin is, melyeket ennek emlékére meghagytak eredeti, „csipkézett” formájukban.
A vakmerő gróf számos lovas bravúrja mellett szép számmal szenvedett balesetet is. 1850-ben fejét egy vasrácsnak ütötte, többször önkívületi állapotba esett, így előbb Prágában, majd a döblingi elmegyógyintézetben kezelték. Lóra többé nem ülhetett, még kocsikázni is csak doktori kísérettel, utasként engedték. 1878-ban bekövetkezett halálakor már csak árnyéka volt önmagának.
Meztelen párbaj
A legenda szerint 1892 augusztusában Sándor Paulina és az orosz származású Anastasia Kielmansegg grófnők félmeztelen párbajt vívtak Liechtensteinben. A konfliktus kiváltó oka a Bécsi Zenei és Színművészeti kiállítás virágdekorációja volt, amelyben a hölgyek sehogy sem tudtak megegyezni. A vitát állítólag egy, a XIX. században létező megoldás, a meztelen felsőtesttel vívott női párbaj döntötte el. A történet szerint ebben mindkét asszony apróbb sérülést szerzett, ám Paulina „nemesebb” sebet ejtett, így őt hirdették ki győztesnek. ν
A céltábla: Sándor Móric
Az 1970-es évek óta üresen álló kastélyépületet szinte a romjaiból kellett újjávarázsolni. A munkálatok 2018-ban, a Nemzeti kastélyprogramnak köszönhetően kezdődtek el, és a szakszerű műemléki helyreállítás 2021-ben elnyerte az Icomos (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottságának díját, amellyel az év legkiemelkedőbb műemléki felújításait ismerik el.
– A belülről is megújult főépület termeiben sikerült megőrizni a neves külföldi mesterek által készített, hazánkban és Európában is különlegesnek számító barokk-klasszicista falfestéseket, de rekonstruáltuk az eredeti parkettamintázatot, valamint felújítottuk a korabeli nyílászárókat is – sorolja Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátéve, hogy a projekt keretében nemcsak a kastély klasszicista főépülete, de a díszkert és a kastélypark is megújult, tematikus játszótérrel, ismeretterjesztő táblákkal és installációkkal gazdagodott.– A főépületben a mozgalmas életű grófot és leányát, a divatdiktátor Sándor Paulina grófnőt bemutató kiállítás kapott helyet. Így míg a kastély férfiszárnyában az Ördöglovas kalandos életével, addig a nőiben a XIX. századi közép-európai kultúrtörténet egyik legjelentősebb személyiségének életével ismerkedhetnek meg a látogatók, akik interaktív eszközök, 3D-s, kiterjesztett valóságon alapuló rekonstrukciók és virtuális alkalmazások segítségével akár még a díjugratás izgalmait is átélhetik.
De visszakerült eredeti helyére, a főlépcsőházba Sándor Móric bravúrosan restaurált lovasportréja is, melyet a kastélyban állomásozó orosz katonák céltáblaként használtak és 21 lövéssel csaknem szitává lőttek.
Doktor Tatár
Sándor Móric kedvenc lova egy Tatár nevű angol telivér volt. A gróf egy anekdota szerint annyira szerette, hogy még doktori diplomát is vásárolt neki. Tudomására jutott ugyanis, hogy egy német egyetem anyagi gondokkal küzd, ezért azoknak is kiállít diplomát, akik képzéseit nem látogatták ugyan, de egy bizonyos összeggel támogatták fennmaradását. Az Ördöglovas állítólag végül meg is kapta a „Herr Tatár” névre szóló díszes oklevelet.
