Fotó: MTI/Illyés Tibor
Hirdetés

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Kulturális diplomáciai értekezlet budapesti nyitórendezvényén hangsúlyozta, hogy az eredményességhez a nemzeti érdeket kell iránytűnek tartani, a döntéshozatal során ennek kell lennie a legfontosabb szempontnak. „Nem fogadjuk el a merjünk kicsik lenni megközelítést” – mondta.

Aláhúzta: azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek minden körülmények között kiállnak magukért, ehhez azonban stabil alapra van szükség, amelyet hazánk számára az ezeréves államiság, a keresztény örökség és a kulturális, vallási, történelmi hagyományok biztosítanak.

„Ma a világban minden ezzel szembemegy, a nemzetközi liberális mainstream ellenségként kezel mindent és mindenkit, aki nemzeti értékekről, hagyományokról, történelmi-kulturális örökségről gondolkodik” – vélekedett.

Szijjártó Péter lényeges feladatnak nevezte, hogy megmutassák a világnak az egyedi, nyugati, keleti és északi jegyek által egyszerre meghatározott magyar kultúra rendkívül értékeit és erőforrásait.

Korábban írtuk

„A Nyugathoz tartozunk, kultúránk a nyugati kultúra része, ugyanakkor Keleten minket testvéreknek tartanak, komoly keleti vonatkozásai vannak a magyar kulturális örökségnek, illetve a finnugor összetartozás elméletéből fakadóan északon sem kezelnek minket idegenként” – szögezte le.

Majd kiemelte, hogy a magyar külpolitikai stratégia a kölcsönös tiszteletre alapul, amely leginkább a kultúránk iránti tiszteletből tud táplálkozni.

Szavai szerint ezért is fontos, hogy Magyarország 26 kulturális intézetet működtet a világ 24 államában, ahogyan az is elvárás, hogy minden nagykövetség aktív kultúrdiplomáciai tevékenységet folytasson. Ennek jegyében 89 állomáshelyen dolgoznak kifejezetten kulturális ügyekkel foglalkozó diplomaták.

A miniszter arról is beszélt, hogy jelenleg „történelmi léptékkel mérve is kritikus időszakban vagyunk”, rendkívüli események zajlanak a világban és semmi nem utal arra, hogy ezek a nehézségek rövid távon megoldódnának.

„Mi, magyarok, megint csak a saját bőrünkön kell tapasztaljuk a világtörténelem drámai változásának hatásait. Egyedi helyzetben vagyunk, mi vagyunk az egyetlen ország, amely most egyszerre áll nyomás alatt délről és keletről” – jelentette ki.

„Keletről a 830 ezret is meghaladó háborús menekült befogadása, délről a több mint 110 ezer migráns kívül tartása volt eddig a feladatunk, és ezek a számok napról napról ezresével, illetve tízezresével növekednek” – tette hozzá.