Baán László az MTI-nek kiemelte: a Reziduum – The Frequency of Architecture címmel szombattól látható kiállítás rendkívül érdekes kísérlet, amely nem egyszerűen a Néprajzi Múzeumról és annak homlokzati ornamentikájáról szól, hanem összművészeti, sőt összgondolati megközelítést alkalmaz.

Hirdetés

Mint emlékeztetett, a kiállítás független a Liget Budapest projekttől, alkotói maguk látták meg benne azt a történetet, amellyel a Ludwig Múzeum által a Velencei Biennále magyar tárlatára kiírt pályázaton indultak és nyertek.

A Reziduum projektben egyaránt szerepet kap a Néprajzi Múzeum gyűjteménye, épületének urbanisztikai szerepe és félmillió pixelből álló homlokzati fémrácsszerkezete is, amely néprajzi motívumokból építkezve, de kortárs módon, azokból kibomló díszítő- és bemutatkozó eleme a háznak – méltatta a tárlatot.

Baán László hozzátette: a kiállítás nagyon sok rétegűen bontja ki a Néprajzi Múzeumban őrzött, az évszázados népi kultúráktól kezdve egészen a kortárs művészetig terjedő kulturális örökséget.

Korábban írtuk

„Ne felejtsük el: ha egy gyűjtemény nem tud megszólalni a mai kor nyelvén, akkor a ránk bízott kincsek holt tárgyak maradnak” – szólt a múzeumok feladatáról, hozzáfűzve: ezt a párbeszédet múlt és jelen, népi kultúra és mai, kortárs magaskultúra között mutatja be igen sokrétűen a kiállítás.

A miniszteri biztos elmondása szerint a magyar pavilon több mint százéves, szecessziós épületének átriumos udvarán a biennále látogatói Európa legnagyobb kulturális városfejlesztési programjába, a Liget Budapest projektbe is betekintést kapnak. Ott helyezik el ugyanis azt a méretarányos modellt, amely a projekt elkészült és még megvalósítandó elemeit egyaránt megismerteti az érdeklődőkkel. „QR kódokon keresztül további információkat is adunk, egy kis videó is fut, amely összegzi az eddigi fejlesztések eredményeit” – jegyezte meg.

Baán László hangsúlyozta, hogy a Velencei Biennále a világ építészetének legnagyobb és legfontosabb seregszemléje. Másodszor mutatkozik be ilyen nagy fórumon a Liget Budapest projekt, hiszen 2017-ben a cannes-i nemzetközi ingatlan szakkiállításon (MIPIM) a legjobb európai tervezett nagy projekt lett – emlékeztetett.

Hat év elteltével fantasztikus dolog, hogy kiemelkedő eredményekről lehet beszámolni: már nemcsak tervekről van szó, hanem a város valóságában létező épületekről – tette hozzá.

A miniszteri biztos emlékeztetett az idei biennále A jövő laboratóriuma mottójára, kiemelve: az építészet eleve erőteljesen jövőorientált, hiszen sok más művészeti ághoz képest hosszú távú és erőteljes jelenléte van az emberek életében. Az építészet az egyik legmarkánsabb jelet hagyó művészeti ág, ezért nagy a felelőssége is a számtalan kihívással – klímaváltozás, energiaválság vagy a mesterséges intelligencia – küzdő mai világban. De itt van feladatként az elődök által felhalmozott kulturális vagyon átörökítése, a gyökereink életben tartása is, amelyben az építészetnek szintén van szerepe – fejtette ki.

Baán László szerint a Liget Budapest projektnek ezen kihívások közül is sokra van válasza: egy olyan, százötven éves hagyományba ágyazódik bele, amelynek sajátja a kultúra és természet harmonikus együttélése a város szívében.

A Liget projekt szellemisége tökéletesen egybecseng A jövő laboratóriuma című főkurátori kiállítás üzenetével, hiszen úgy sikerül jövőt építenie, hogy közben a múltat is élőn tartja meg – közölte a miniszteri biztos, hozzátéve: biztos benne, hogy a velencei bemutatkozás komoly sikert arat.

Baán László elmondása szerint a Liget projekt a szakmai díjak mellett sok millió látogató elismerését is megszerezte. „Minden amellett szól tehát, hogy ezen az úton tovább kell mennünk, és a projekt zárókövét, a világ egyik legnevesebb építész irodája, a Pritzker-díjas, japán SANAA tervezte Új Nemzeti Galériát is meg kell valósítanunk” – jegyezte meg.

Mint hozzátette, a világgazdaság jelenlegi állapota és az energiaválság miatt jelenleg szűkösebbek a források, de remélhetőleg egy-két éven belül lehetséges lesz ezt a nagyléptékű projektet méltó módon befejezni az Új Nemzeti Galéria felépítésével.

„A világ építészetének legjelentősebb fórumáról érkező visszajelzések biztosan meg fogják erősíteni az elszántságot valamennyi résztvevőben és döntéshozóban, hogy ha belevágtunk Európa legnagyobb kulturális projektjébe, azt be is kell fejeznünk” – mondta el Baán László.

Szombattól látogatható a magyar pavilon kiállítása

A Néprajzi Múzeum többszörös díjnyertes épületét mutatja be az idei Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonja, amely szombattól látogatható az immár 18. alkalommal megrendezett nemzetközi kiállításon – közölte a Városliget Zrt. az MTI-vel pénteken.

A Néprajzi Múzeum többszörös díjnyertes épülete és azt megvalósító Liget Budapest projekt a világ egyik legrangosabb kulturális eseménye, a Velencei Építészeti Biennále szakmai megnyitóján mutatkozott csütörtökön a világ minden tájáról érkezett szakemberek előtt – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

A november 26-ig nyitva tartó Reziduum – The Frequency of Architecture című magyar tárlat egy hang-, tér- és fényinstalláció, amely a kulturális emlékezet megjelenéseinek bemutatására tesz kísérletet különféle kulturális rétegeken keresztül: a régmúlt használati tárgyaitól az új épületen és annak urbanisztikai kontextusán át a kortárs zenéig – áll a közleményben.

A tájékoztató idézi Gyorgyevics Benedeket, a Városliget Zrt. vezérigazgatóját, aki szerint a Néprajzi Múzeum Európa egyik legmodernebb múzeumi épülete, kiállító- és közönségforgalmi terei, fokozatosan megnyíló kiállításai és különleges műszaki megoldásai világszínvonalúak. „A sokrétű magyar innováció egyik legfontosabb eredménye, amelyet most büszkén mutathatunk be az építész társadalom egyik legfontosabb nemzetközi találkozóhelyén, a Velencei Biennálén” – hangsúlyozta Városliget Zrt. vezérigazgatója.

A tájékoztató emlékeztet arra, hogy Liget Budapest projekt részeként létrejött épület tervezésére 2016-ban meghirdetett meghívásos nemzetközi pályázatot a Ferencz Marcel vezette NAPUR Architect pályaműve nyerte meg. Az épület már az eredményhirdetést követően magára irányítottaa nemzetközi építész- és ingatlanszakma figyelmét, a szaksajtó a kontinens egyik legizgalmasabb új kortárs múzeumépületeként követte megvalósulását – írták a közleményben.

Az épület több rangos nemzetközi elismerésben részesült: a londoni International Property Awardson már a tervei alapján a világ legjobb középületének választották, és a Best Architecture fődíjjal is kitüntették. Elnyerte az Archello építészeti magazin 2022 legjobb projektje elismerését, kulturális építészet kategóriában bizonyult a legjobbnak a svájci BLT Design Awardson és a rangos kínai IDEA-TOPS megmérettetésén, illetve a German Design Awardson is begyűjtötte a zsűri kiemelt elismerését.

A tájékoztató szerint a Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonja a Néprajzi Múzeum mellett az idén 10 éves Liget Budapest Projekt eddigi eredményeit, és a közeljövőben megvalósuló elemeit, köztük az Új Nemzeti Galéria tervezett épületét is bemutatja például a Városliget makettje mellett videók és digitális információk segítségével.

A Liget Projekt kulturális örökségünk élő megőrzésének és a 21. század nyelvén való sokrétű bemutatásának nemzetközileg is kiemelkedő példája – idézi a tájékoztató Baán Lászlót, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosát, aki szerint a Városliget megújítása Európa jelenleg legnagyobb kulturális tartalmú városfejlesztési projektje, amelynek köszönhetően a Millennium óta nem látott léptékű kulturális beruházásokkal gazdagodott az ország.

Baán László felhívta a figyelmet arra, hogy a projekt már most jelentős eredményekkel bír, de még hátra van a legnagyobb és legfontosabb fejlesztés, a Priztker-díjas japán SANAA építésziroda által tervezett Új Nemzeti Galéria felépítése. Ez az új múzeum hozzájárulhat ahhoz, hogy a megújult Városliget felkerüljön Európa kulturális térképére – tette hozzá a kormánybiztos.

„Csak akkor lesz nemzetközi hírű és rangú bármely újonnan tervezett kulturális negyed, ha van benne legalább egy kortárs építésű, kiváló kvalitású művészeti múzeum” – mutatott rá Baán László, kiemelve, ha a nemzetközi gazdasági feltételrendszer normalizálódik, akkor 2024-25-ben megindulhat az Új Nemzeti Galéria megépítése.