Kárpát-medence-szerte több százezren vesznek majd részt a Sereglés napján
Bátaszéktől Gyimesfelsőlokig: a hagyomány összeköt
Szeptember 20-án rendezik meg a teljes Kárpát-medencét felölelő Sereglés 2025 elnevezésű rendezvénysorozatot. A Sereglés napján több tízezer népzenész, néptáncos és kézműves mester ünnepli a Kárpát-medence népművészetét egy időben csaknem háromszáz helyszínen, számtalan programmal várják az érdeklődőket Bátaszéktől Gyimesfelsőlokig.
A kormány 2017-ben hozta létre a Csoóri Sándor Alapot azzal a céllal, hogy megerősítse a hazai magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli, magyar népművészettel foglalkozó közösségeket szakmai munkájukban, a hagyomány megőrzésében és továbbadásában. A Bátaszéktől Csíkszeredáig csaknem háromszáz helyszínen megvalósuló Sereglés 2025 fesztivál célja, hogy bemutassa egyrészt a Csoóri Sándor program eddigi eredményeit, másrészt, hogy a szélesebb közönség számára is ismertté tegye annak kiemelkedő színvonalát és a közösségekre gyakorolt jótékony hatását, megmutatva, hogy a népművészet nem csupán örökség, hanem élő, lüktető, megtartó közösségi élmény is.
Nagyvárostól a legkisebb faluig
Három évvel ezelőtt rendezték meg első alkalommal a Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivált harminc településen.
– Ezzel az eseménnyel szeretnénk elérni, hogy minél több emberhez eljusson az az üzenet, hogy milyen fontos a néphagyomány közösség- és identitásformáló ereje, hogy minél többen megismerkedjen a néptánccal, népzenével és a népi kézművességgel. Három év elteltével most újra bemutatjuk az azóta elért eredményeinket. A Hagyományok Háza készített egy kutatást a Csoóri Sándor Alap által támogatott szervezetekről, amelyben összegzik, hogy 2017 és 2023 között milyen szervezeteket támogatott az alap, és azok szakmailag milyen fejlődést értek el – mondja lapunknak Igyártó Gabriella, a Csoóri Sándor Alap testületi tagja és a szervezőbizottság tagja, a rendezvényt szervező Népművészeti Szövetségek Egyesülete ügyvezető igazgatója.
A Csoóri Sándor program a népművészeti ágak legjelentősebb támogatási formája a Kárpát-medencében: hét év alatt 21,77 milliárd forint támogatást kapott, ebből az összegből 12 361 pályázatot támogatott, ami 3300 szervezetet jelent a népművészet területén határon innen és túl.
– Ez az összeg sokféle módon támogatja a népművészetet. A néptáncosoknál és népzenészeknél a szakmai programok mellett infrastrukturális fejlesztésekre lehet pályázni, többek között próbatermek felújítására, népviseletek, hangszerek vásárlására, a tárgyalkotó területen műhelyek fejlesztésére, kialakítására, eszközvásárlásra, alkotóházak felújítására, de, az élőszavas mesemondást is támogatja az alap. Minden területen lehet pályázni szakmai programok, konferenciák, rendezvények, koncertek, táncházak, szakmai továbbképzések, kiállítások megvalósítására. Kiemelném a Mester és inas programot: a támogatás lehetővé teszi, hogy a tárgyalkotó népművészek a műhelyükbe fiatal kézműveseket fogadjanak, átadva nekik tudásuk legjavát – sorolja Igyártó Gabriella.
Dübörög a csárdás
A programok egységesen, minden csatlakozott településen szeptember 20-án 10 órakor kezdődnek népviseletes felvonulással, egy-egy, a területre, helyre jellemző kiemelkedő épített örökséghez, ahol minden közösség a tájegységének néhány népdalát énekli el, majd a helyi egyházi vezetők megáldják a jelenlévőket. Ezután mindenhol elhangzik Csoóri Sándor, Faparázs a hóra kivilágít című verse, majd közösen eléneklik az „Akkor szép az erdő, mikor zöld…” kezdetű népdalt és a Pál István „Szalonna” által összeállított,
a Kárpát-medencében mindenhol megtalálható csárdás dallamokra mindenki eltáncolja saját tájegységének csárdását.
A szervezők ezzel is tisztelegni szeretnének az előtt, hogy a csárdás tavaly decemberben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének nemzetközi listájára. A közös nyitó események és a köszöntők után kézműves mesterségbemutatók, műhelyfoglalkozások, néptánc, népzenei gálaműsor várja az érdeklődőket, végül minden helyszínen táncház zárja az egész napos programot. Az ingyenes rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.
Berecz István örökös aranysarkantyús táncos, a Csoóri Sándor program tanácsadó testületének tagja szerint a Sereglés 2025 a népi kultúra megtartó erejére mutat rá, mindannyiunk számára. – Mi tudjuk, hogy egy körtánc minként varázsol boldog társakká egymás iránt közömbös embereket, számtalanszor érezzük, hogyan száll ki belőlünk a hétköznapok terhe, súlya, lelkünk salakja, amikor összekapaszkodva kalotaszegi hajnalit éneklünk virradatkor. Hiszem, hogy egy nép a vitáit is máshogyan vívja meg, ha tud közösen táncolni, énekelni. Adjunk jelet magunkról, dübörögjön a Kárpát-medence a legényestől, verbunktól, csárdásainktól, és töltsék be dalaink a tereket, a képernyőket, a lelkeket! – fogalmaz Berecz István.
Lélekben együtt
Igyártó Gabriella hozzáteszi: a Sereglés napi rendezvényekre résztvevőnek azokat a szervezeteket kérték fel, akik részesültek az alap támogatásból. A csatlakozás folyamatos, eddig több, mint 260 település négyszáz szervezete jelezte részvételi szándékát.
– A célunk az, hogy a Kárpát-medence minden részén területileg arányosan legyenek kiemelt helyszínek, ahol nagyobb hangsúlyt kapnak a fellépők és a programok, és ide azok a közösségek is tudjanak becsatlakozni, amelyeknek nincs önálló rendezvénye. Összesen 17 kiemelt helyszíne lesz a Sereglés 2025-nek – magyarázza a szervezőbizottság tagja, majd hozzáteszi, több ezer közreműködő vesz részt a programokban, összességében azt várják, akár több százezer embert is megmozdíthat a rendezvény a Kárpát-medence legkülönbözőbb pontjain.
A programokról részletesen a Sereglés 2025 közösségi oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők.
A rendezvény központi helyszíne a Budai várban, a Szentháromság téren lesz. További kiemelt helyszínek: Békéscsaba, Debrecen, Gombaszög/Dernő (Felvidék), Kecskemét, Méra (Kalotaszeg – Erdély), Nagyvárad (Partium), Palics (Vajdaság), Salgótarján, Sárospatak, Sárvár, Szamosújvár (Erdély), Szatmárnémeti (Partium), Szekszárd, Székelyudvarhely (Erdély), Székesfehérvár és Zalaegerszeg – Gébárti-tó.
