Hirdetés

– 2019-ben, Ady Endre halálának századik évfordulójára jelent meg a Budapest éjszakája szól című Makám-lemez, amelyen tizenhét megzenésített Ady-vers szerepel, ezt tavaly ősszel újabb Ady-korong követte. Úgy tűnik, nagyon foglalkoztatja Ady költészete. Mi volt a fő szempont a versek válogatásakor?

– Két éve felkérést kaptam a Colle­gium Hungaricum igazgatójától, hogy egy Ady-műsorral tisztelegjünk a száz éve elhunyt költő emléke előtt a magyar kultúra napján. Nyár volt, a Balaton-felvidéken nyaraltunk, nem volt nálam Ady-kötet, de sok versére emlékeztem a gimnáziumi éveimből, amelyekre a magyartanárom, Szabó Flóris atya hívta fel a figyelmem Pannonhalmán. A föl-földobott kő, a Párisban járt az Ősz, a Jó Csönd-herceg előtt és a Krisztus-kereszt az erdőn kavargott bennem, ezeket jórészt tudtam is, mert annak idején evidencia volt a memoriter a bencéseknél. Hogy őszinte legyek, nem a közismert, a klasszicizálódott Ady érdekelt.

– Azaz igyekezett előbb Adyt közelebbről megismerni, és csak azután formálódott a zenei anyag a kiválasztott költeményekhez?

– Izgalmas felfedezőút volt, hiszen párhuzamos olvastam a verseit, a levelezését, a barátai memoárjait: megpróbáltam közel kerülni hozzá, a hús-vér embert akartam látni. Hogy egy példát említsek, érdekelt, hány éves lehetett, amikor a Párisban járt az Őszt megírta? Milyen körülmények között született meg ez a költemény? A kötet megjelenéséből könnyen kiszámolhattam, hogy a húszas éveinek végén járt; Bölöni György, Ady barátja, életének szemtanúja pedig segített visszaemlékezéseivel. Egy helyütt leírja, hogy Lédával hármasban kocsikáztak Párizs utcáin a Bois de Boulogne felé, ami olyasféle ligetes parkja a francia fővárosnak, mint a mi Városligetünk. A kocsis felhúzta a jármű fedelét, mert vihar támadt, esni kezdett, és a fákról leszaggatott leveleket sodorta szél. Bölöni szerint ekkor foganhatott meg Adyban a vers, mert másnap már fogalmazni kezdte a házukhoz közeli kávéház teraszán. A rekkenő nyárba betörő ősz sokkja és a gyógyíthatatlan betegségének hírére rátörő halálsejtelem mind ott bujkál a sorok között. Ezek az apró információk közelebb engedtek a vershez.

Korábban írtuk

– Változott önben az Ady-kép a kutatás, az utánajárás során? Mennyire látott a szobor kőarca mögé?

– A versek domináltak. Olyanokra vadásztam, amelyek kortalanok. Mikor már bőséges anyag gyűlt össze, félretettem, hadd érjenek. A háromkötetnyi levelezést, a szerkesztő Belia György jegyzeteit, a válaszokat bújva szinte ott éreztem magam a Debrecent, Nagyváradot, Pestet hódító, majd meggyűlölő, a Párizsban bujdosó, Monte-Carlóban aranyat csörgető, örökkön a tengerhez vágyakozó Ady közelében. Megértettem, hogy zsenije, vátesztudata a feltétlen hódolatot viselte csak el. A testében ki-be járó betegségek, az örökös álmatlanság, halálfélelem és az ezek tompítására használt bódítószerek tették őt néha tomboló szörnyeteggé.

– Mennyire veszik fel a zenei köntöst Ady sorai? Szinte maguktól formálódnak a dallamok, amolyan hirtelen bevillanó ihletként, vagy hosszas töprengés, csiszolás, igazítás előzi meg, mire kialakul a végső változat?

– Addig olvasom, mondom, dudorászom a verset, míg meg nem szólal a zenéje bennem. A szöveg ritmikáját sem lehet figyelmen kívül hagyni, bár néha több ritmusképlet kínálja magát, és meg kell találni a levegőket, a pauzákat és nem utolsósorban a vers dallamiságát, a móduszokat. Volt, ami könnyen adta magát, némelyikkel hosszan bíbelődtem, és akadt, amire két-három verzió is született. Nincs szabály, hagyni kell, hogy a szöveg hasson az emberre.

– Ady versei mellett gyerekdalokkal is foglalkozik: egy videóprojektje helyezést ért az Artisjus által hirdetett versenyen.

– Szintén nyáron kaptam a felkérést, akkor is éppen a Balaton-felvidéken nyaraltunk, hogy írjam le egy dalom születésnek körülményeit. Közel ezer zeneszerző indult a versenyen. Törtem a fejem, faggattam a környezetem tagjait, míg kitaláltuk, hogy a Kisteknőc története lesz a legjobb. A gyermekeink még kicsik voltak, a homokozóban játszadoztak az apró ékszerteknőssel, amikor elhangzott az ebédre hívó kiáltás. Otthagytak csapot-papot, beszaladtak a házba, és amikor visszatértek, a terrárium üres volt. A kis teknőc útvonala látszott a homokban még, de a fűben nyoma veszett. Egy év múlva egy elhordott kőrakás alatt találtuk meg, ott telelt ki, és nőtt tenyérnyire. A dal is ott született a kertben. És mivel a történetemet az Artisjus zsűrije beválogatta a nyertesek közé, háromperces videó elkészítésére kaptunk támogatást. Ez újabb versenyen indult, és nagy izgalomban tartott minket hetekig. Minden Makám-rajongót megmozgattunk a közönségszavazásra, és nagy örömünkre a Kisteknőc bronzérmes lett.

– A gyerekdal könnyedebb műfaj, vagy éppen olyan kihívás a zeneszerző számára, mint akár a versmegzenésítés?

– Nincs különbség az alkotásban, ugyanolyan elánnal komponálok mindent. A gyerekdalaimnak a szövegét is magam írtam, akárcsak a legtöbb Makám-lemezét, pontosabban az én gyakorlatomban a dal együtt születik a szöveggel. Weöres Sándor írásai ragadtak meg annyira, hogy a zenéjük is egyből megszólalt bennem, a Sík Sándor, Somlyó Zoltán, Petőfi és Ady verseire készült dalaimat pedig megrendelésre készítettem. A lényeg, hogy az embernek teljesen magáévá kell tennie a verset, mintha ő alkotta volna, és akkor kezd működni. A mostani, Eladó a hajó című albumon Ady dominál, de szerepel rajta Somlyó Zoltán-költemény és öt saját szöveg is.

– A tavaszi karanténidőszak és a mostani félig bezártság állapota mennyire befolyásolja a zenész munkáját?

– A karantén nem természetes állapot, de a zeneszerzésre, írásra, alkotásra lehetőséget kínál. A közönséggel való találkozást azonban semmi nem pótolja. A koncertélet, akárcsak tavasszal, újra leállt. Némelyek a tartalékaikat élik fel, van olyan zenésztársam, aki új szakmát tanult, és vannak, akik a korábban megszerzettel keresik most a kenyerüket. Több intézmény, mint például az Artisjus, az Előadóművészi Jogvédő Iroda, a Hagyományok Háza, a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap vagy a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) írt ki pályázatokat kimondottan a zenészek, zeneszerzők megsegítésére. Hét dalt komponáltam a PIM pályázata nyomán Trianon témában József Attila, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Somlyó Zoltán és Szép Ernő verseire, emellett más, a Makám zenekart is érintő pályázatom szintén sikeres volt. Persze ez a karanténállapot ugyanúgy érinti a hangmérnököket, technikusokat, a zenekari szállítással foglalkozókat, a kiszolgálóipart, ahogyan az egész társadalmat is. De nagyon bízom benne, hogy lassan elindul az élet. A következő koncertünket Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára, március 25-ére tervezzük; ha a járvány közbe nem szól ismét, akkor az Avilai Nagy Szent Teréz-templomban szeretnénk bemutatni a Mária-énekeinket.