Bereményi kalapja – vasárnapi filmpremier az m2-n
A 2022-es Magyar Mozgókép Fesztiválon debütált, ahol három kategóriában is – Legjobb egészestés dokumentumfilm, Legjobb rendező, Legjobb vágó – Magyar Mozgókép Díjra jelölték. Mozipremierje 2022. szeptember 22-én volt, december óta elérhető a Filmión, most pedig a televízióban debütál. Január 22-én, vasárnap este az m2 tűzi műsorára a legendás dalszövegíró, filmrendező és szépíró Bereményi Gézáról készült portréfilmet, a Bereményi kalapját.
Bereményi Géza egyedülálló, kultikus alakja a magyar kultúrának. A Budapesten 1946. január 25-én született, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas magyar író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező először Cseh Tamásnak írt dalszövegeivel lett országosan ismert az 1970-es években, majd novelláival, forgatókönyveivel, színdarabjaival, filmrendezéseivel, az utóbbi években pedig regényíróként is a legnagyobbak közé emelkedett. 2021-ben a Magyar Copperfield című önéletrajzi regényét az év legjobb könyvének válaszották, tavaly nyáron pedig az Azóta is élek című összegyűjtött novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért Artisjus Irodalmi Nagydíjat kapott.
Életéről Bereményi kalapja címmel kreatív portréfilm készült Papp Gábor Zsigmond (Magyar retró, Budapest retró) rendezésében.
– Tizenhárom évesen találkoztam először Bereményi szövegeivel, amikor megkaptam bakeliten a Műcsarnok című Cseh Tamás-lemezt. Rengeteget hallgattam, nagyon nagy hatással volt rám. Éreztem, hogy ezek a számok mások, mint a korabeli beat- és popdalok. Cseh Tamás Petőfiről, Dosztojevszkijről, Shakespeare-ről, Adyról, József Attiláról énekelt, a nyelvezete is rendkívül intellektuális volt – emlékszik vissza a rendező, aki elmondja azt is, hogy bár a forgatás első napjaiban volt egy kis szemérmesség és távolságtartás Bereményiben, amikor azonban az Illegalitásban című szám klipjében egy kommunista kádert kellett alakítania, megtört a jég. Végül egy, a konyhában komponált dal során a stáb tagjai konkrétan belecsöppentek a varázslatba: látták, hallották, ahogyan egy Bereményi-dal megszületik, pont úgy, mint ötven évvel ezelőtt, Cseh Tamással.
A film vezérfonala a történelem, hiszen Bereményi dalai, filmjei és irodalmi művei egyaránt jól tükrözik szerzőjük történelemszemléletét. A főszereplőt Tóth Barnabás filmrendező kíséri végig élete fontos helyszínein, aki egykor az Eldorádóban Bereményi Géza gyerekkori énjét is alakította.
– Géza számomra sokáig a rendező bácsi volt az Eldorádóból. Aztán tinikoromban jöttek apám Cseh Tamás-lemezei, majd a Megáll az idő és a későbbi filmjei, a másoknak írt slágerei, a színházi tevékenysége, a novellái – mondja Tóth Barnabás. – Majd két éve jött a Copperfield-élmény és a felismerés, hogy ő valójában mégiscsak egy író. Egy nagy író, egy nagy regénnyel. Így mikor Papp Gábor Zsigmond felkért a filmre, örültem, hogy a Copperfield íróját megismerhetem sokkal, de sokkal jobban.
Bereményi Géza életében most először vállalt színészi feladatot, ráadásul úgy, hogy a rendező instrukciói szerint önmagát kellett eljátszania:
– Beállítottak a jelenetekbe, mondták, alakítsam, ki vagyok én, mondjam, amit a szereplő mondana. Aztán egy másik helyzetben tegyek úgy, mintha ott se volna a kamera, az operatőr alkalmazkodni fog, ahogyan majd én is – meséli. – A végén azt se tudtam, ki voltam, vagyok, és vissza se nézhettem önmagamat. Az a rendező dolga volt. Nem élveztem, de nem is roskadoztam a felelősség súlya alatt. Nem volt nehéz, de könnyű sem. Színészet.
A Bereményi-portré végül sok zenével, filmrészlettel és baráttal – Bagó Bertalan, Cserhalmi György, Cserna-Szabó András, Gödrös Frigyes, Jánossy Lajos, Járai Márk, Ónodi Eszter, Sőth Sándor, Can Togay – vált teljessé, jellegzetessége pedig többek között az a hat videoklip, amelyekben az alkotók újonnan forgatott fikciós jeleneteket kevertek össze régi híradófelvételekkel – Budapest ostroma, ’56-os harcok, balatoni hippik – és kultikus játékfilmek – Eldorádó, Megáll az idő, Csapd le csacsi, Made in Hungária – jeleneteivel. Vagyis a Bereményi kalapjában a múlt és a jelen, a fikció és a valóság egymásra vetítésével rajzolódik ki a kortárs magyar kultúra egyik legsokoldalúbb alkotójának portréja.
