Biztonsági játék

Az Alien: Covenant negatív kritikai visszhangjával és a csalódást keltő bevételével majdnem sírba vitte a franchise-t, de miután a Disney felvásárolta a 20th Century Foxot, mégis fantáziát láttak egy újabb epizódban. És bizakodásra adott okot az is, hogy a rendezői széket Fede Álvarez foglalta el, aki a 2013-as Gonosz halottal és a Vaksötéttel már bizonyított a horror műfajában, ráadásul egyéni látásmódú alkotó. Nos, utóbbit sajnos ezúttal nem igazán sikerült kamatoztatnia, a stúdió nyilván erősen megkötötte a kezét, és pontosan azt a hozzáállást alkalmazta, mint az újkori Csillagok háborúja-filmek és -sorozatok esetében: a rajongók maximális kiszolgálására törekedett. Az Alien: Romulus így olyan, mintha összegyúrták volna az első négy klasszikus részt, telepakolták utalásokkal és kikacsintásokkal, miközben érdekes sztorit nem igazán sikerült írniuk. Vagyis lényegében két órán keresztül nézhetjük, amint néhány felejthető karakter kétségbeesetten, ám kevés sikerrel próbálja felvenni a harcot a szörnyekkel egy űrhajón. El kell ismerni, vannak a produkciónak bátor, eredeti és érdekes pillanatai, de túlnyomórészt biztonsági játékról van szó, és szinte semmi újdonságot nem ad hozzá ehhez az univerzumhoz.